 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
Az ötnapos moszkvai látogatás idején a két unoka egy francia- orosz tolmács segítségével beszélgetett egymással. ,,Alekszandra - mesélte Volkow - csak néhány héttel korábban
|
határozta el, hogy feladja a névtelenséget, nyilvánosan elismeri a
rokonságot, az örökséget. Ma már nem fél semmitől. Elmondta, hogy
neki sem hagyott nyugtot egy emlék, az elválás napja. Soha nem
értette, hogy anyánk miért velem ment el, őt miért nem vitte
magával.,,
Pierre Broue fejtette meg azt a titkot, hogy Trockij lánya -
Zina - miért hagyta ott egyik gyermekét. ,,Anyám, amikor Sztálin
száműzte, folytatta Volkow, csak a legkisebb gyermekét vihette
magával. Ez volt Sztálin utasítása.,,
Alekszandra atyai nagyanyjánál maradt. Hat hónapot börtönben
töltött, majd öt évet belső száműzetésben. Moszkvába 1954-ben,
Sztálin halála után térhetett vissza. Mérnök lett belőle, férjhez
ment, lánya született. Névtelenségben, rettegve élt. Volkow szintén
mérnök, ő Mexikóban nőtt fel, Trockijjal ment oda, miután anyja
Párizsban öngyilkos lett. Nem tockista, a világforradalomban nem
hisz. Mexikóinak vallja magát.
A két unokát, akik kinézésre nagyon hasonlítanak, künböző
módokon fosztották meg örökségüktől. Alekszandra elveszítette
nagyapját, Volkow elveszítette szülőföldjét. Amikor nemrég
visszatért, úgy érezte, mintha egy másik bolygóra került volna.
,,Az igazság az, mondta, hogy idegen volt nekem ez az ország.
Nagyon fiatalon hagytam el. Jóformán semmi emlékem sincs róla. Talán
csak a tél beköszöntésére, a hidegre emlékszem. De megnyugvással,
boldogsággal töltött el az a téli este, amikor 57 év múltán újra
láthattam Alekszandrát. Kicsit olyanok voltunk, mint a hajótöröttek,
akik a parton találkoznak. Remélem még nem hal meg. Szeretném, ha
lányaim megismerhetnék a nagynénjüket.,, ++++
1989. február 14., kedd 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|