|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Márciusi Front felhívárásáról (3. rész)
|
A testület kialakította állásfoglalását az Új Márciusi Front felhívásáról és javaslatairól. A dokumentum leszögezi: a szakszervezeti mozgalom is érdekelt a politikai intézményrendszer átalakításában, a politikai pluralizmus megteremtésében. Meggyőződése, hogy e folyamat nélkül nem számíthat a gazdaság és a társadalom stabilizálására, de az érdekképviselet szempontjából oly fontos munkavállalói és munkaadói érdekek világos elhatárolódására sem. Ezt pedig azért tartja szükségesnek, mert el kívánja kerülni, hogy a különböző szerveződések - más lehetőségek hiányában - a szakszervezeteket olyan módon próbálják meg eltérő politikai céljaik megjelenítésére és érvényesítésére felhasználni, hogy egységét gyengítsék, széttagolják. A SZOT elnöksége a több mint 4 milliós szakszervezeti tagságnak csupán az egyik, a közös munkavállalói érdekét kívánja képviselni, és ezen az alapon kész bármely alkotmányos politikai szervezet, azok koalíciói, a munkáltatói szövetségek, a kormány tárgyalópartnere lenni. A korábbi, több évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom részeseként nem tudják következetesen képviselni tagságuk, a munkavállalók érdekeit. Ezért a szakszervezetek a politikai pluralizmus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Új Márciusi Front javaslatában megfogalmazott konkrét munkálatokban, de véleményt fognak mondani valamennyi kérdésben, amely befolyásolja tagságuk érdekvédelmi, érdekérvényesítési lehetőségeit. Ezt annál is inkább szükségesnek tartják, mert romlik a gazdaság helyzete, csökkennek a reáljövedelmek, a munkavállalók jelentős részének életmódjára a túlhajszoltság, az önkizsákmányolás vált jellemzővé. Az emberek félnek az árak kiszámíthatatlan és befolyásolhatatlan növekedésétől, munkahelyük elvesztésétől, keresetük, nyugdíjuk elértéktelenedésétől. Az életszínvonal csökkenése, a perspektíva bizonytalansága veszélyezteti a társadalom működőképességét. Erre utaltak a január 9-i áremelésekkel kapcsolatos szakszervezeti megmozdulások és az általuk kiváltott reagálások. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|