![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Független Jogász Fórum tanácskozása (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 25., szombat - A sztrájktörvény-tervezetet és a Munka Törvénykönyve módosításának javaslatait jelenlegi formájában nem fogadja el a Független Jogász Fórum - ebben állapodtak meg a szervezet tagjai szombaton az ELTE jogi karán tartott tanácskozásukon, ahol a két tervezet mellett az alkotmánykoncepciót is megvitatták. A jogászok egyetértettek abban, hogy a sztrájkjogot alkotmányi szinten kell szabályozni, a Munka Törvénykönyve esetében pedig teljesen új kodifikáció szükséges. Ezért a jelenlévők úgy vélekedtek: mindkét tervezet megtárgyalását egyelőre vegyék le az országgyűlés napirendjéről.
A sztrájktörvény vitájából kiderült: a Független Jogász Fórum álláspontja szerint a tervezet egyértelműen korlátozó jellegű. Többen kifogásolták, hogy a sztrájkjog munkahelyi panaszokra korlátozódik, egyértelműen a gyár falai közé szorítva a sztrájkot, s ezzel egyidejűleg nem vesz tudomást - a szakszervezeti mozgalom egyik alappillérét jelentő - szolidaritási sztrájkról, amely túlnő a munkahelyi kereteken. Szóvá tették továbbá, hogy a tervezet a sztrájkindítás jogával csak a többségi szakszervezetet ruházza fel, s ezzel háttérbe szorítja a még éppen most szerveződő, kisebb szakszervezeteket. A vitában felvetődött még, hogy a törvénytervezetben homályos a sztrájk jogszerűségének elbírálása, miként a sztrájk okozta károk megtérítése kérdésében sincs pontos körülírás. A Független Jogász Fórum véleménye szerint elsősorban a magabiztos, erős szakszervezetek, illetve a munkaadó és munkavállaló rendezett viszonya révén előzhetők meg a sztrájkhoz vezető konfliktusok. A jelenlegi tervezetből azonban úgy tűnik, hogy az állam a mérsékelt eszközökkel való szabályozás helyett korlátozó intézkedéseket próbál kodifikálni. Ez a vélemény fogalmazódott meg a Munka Törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban is. A jogászok elsősorban azt kifogásolták: hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalót azzal, hogy a jelenlegi kollektív szerződés helyett egyéni munkaszerződést javasol. Szükséges egy teljesen új alapokon nyugvó Munka Törvénykönyv megalkotása. Emellett - ám attól elkülönülten - szükséges egy úgynevezett gazdasági kapcsolatok törvényét is kidolgozni - fogalmazódott meg a tanácskozáson. (folyt. köv.)
1989. február 25., szombat 16:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Független Jogász Fórum tanácskozása (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A tanácskozáson felvetődött: szükséges-e egyáltalán most egy új alkotmány. Szerencsésebb lenne a jelenleg még csak készülődő politikai fordulat lezajlása után alkotmányban rögzíteni a tényeket, immár a változások tükrében. Ezt támasztották alá azok a felszólalások is, amelyek úgy ítélték meg: jogtudományi szempontból nem vagyunk kellően felkészülve egy új alkotmány megalkotására. Az alkotmányban foglalt kitételekről szólva egyebek közt elhangzott: egyetlen párt, egyetlen személy sem sajátíthatja ki magának a népszuverenitást, továbbá ki kell zárni mindenfajta politikai, világnézeti alapon történő megkülönböztetést. A választójogot politikai pártokra, tömörülésekre kell alapozni. A pártok arányos parlamenti képviselete kapcsán azonban elhangzott a kétely: ennek megvalósulása az állandósuló kormányválság veszélyével járna. (MTI)
1989. február 25., szombat 16:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|