![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Március Front felhívásáról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 27., péntek - A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vitatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások témáiról. Ennek során kialakították az országos érdekegyeztető tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot.
A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az iparági-ágazati szakszervezeteknek azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg, javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT elnöksége az észrevételeket figyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, s azt az OÉT rendkívüli ülése előtt nyilvánosságra hozza. A SZOT elnöksége - mivel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a TV 2 Híradó kommentárja félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt - szükségesnek tartja ismételten összefoglalni - ez év január 6-án már nyilvánosságra hozott - álláspontját a sztájk jogi szabályozásának egyes fontosabb kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munkavállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfogadottan végső eszköz, mindemellett szabályozásában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak, követeléseinek érvényesítéséhez elengedhetetlenek. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munkajog-viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájknak annyiban, amennyiben meghatározója a munkaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munkakörülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva, amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség - mint ahogy korábban is hangoztatta - leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 15:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Márciusi Front felhívásáról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kormányszóvivői nyilatkozat és a TV 2 Híradóban elhangzott kommentár kapcsán a SZOT elnöksége szükségesnek tartja ismételten megfogalmazni azt az igényét, hogy állásfoglalásait a tömegkommunikációs eszközök és egyéb hivatalos hírforrások mindenkor korrektül és tárgyszerűen ismertessék. A kormányzati munka átalakulásával kapcsolatban az elnökség megtárgyalta a SZOT képviselőjének a Minisztertanács ülésein való részvételét. Figyelemmel az utóbbi időben szerzett tapasztalatokra, arra a következtetésre jutott, hogy a szakszervezeti mozgalomnak nem célszerű a Minisztertanács ülésén képviseltetnie magát. A testület ezért úgy foglalt állást, hogy kezdeményezi a SZOT és a kormány kapcsolattartása további formáinak, a nyilvános tárgyalások, megbeszélések rendszerének kialakítását. A SZOT elnöksége tájékoztatást hallagatott meg az európai szocialista országok szakszervezeti vezetőinek a múlt hét végén Budapesten megrendezett tanácskozásáról. A testület ismételten örömét fejezte ki, hogy e rendezvénynek a SZOT adhatott otthont, s hogy azon valamennyi érintett ország első számú szakszervezeti vezetői részt vettek. Nagyra értékelte, hogy a tanácskozáson nyílt, őszinte légkör uralkodott, és minden korábbinál érdemibb vita bontakozott ki a szakszervezetek helyéről, szerepéről, tevékenységük átalakításának időszerű feladatairól. Jelentős eredménynek ítéli, hogy a kerekasztal-beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott az európai szakszervezeti együttműködés fejlesztésének igénye. Az elnökség egyúttal meglepetésének adott hangot, és sajnálkozását fejezte ki, hogy Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának valamennyi delegáció részére megfogalmazott üdvözletét és jókívánságait a román küldöttség - félreértésekre alkalmat adva - Grósz Károly és Nicolae Ceausescu közötti üzenetváltásnak állította be, és így hozta nyilvánosságra. Az elnökség hangsúlyozta, hogy az ilyen lépések nem szolgálják a két szakszervezet közötti kapcsolatok ügyét. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 15:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Márciusi Front felhívárásáról (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A testület kialakította állásfoglalását az Új Márciusi Front felhívásáról és javaslatairól. A dokumentum leszögezi: a szakszervezeti mozgalom is érdekelt a politikai intézményrendszer átalakításában, a politikai pluralizmus megteremtésében. Meggyőződése, hogy e folyamat nélkül nem számíthat a gazdaság és a társadalom stabilizálására, de az érdekképviselet szempontjából oly fontos munkavállalói és munkaadói érdekek világos elhatárolódására sem. Ezt pedig azért tartja szükségesnek, mert el kívánja kerülni, hogy a különböző szerveződések - más lehetőségek hiányában - a szakszervezeteket olyan módon próbálják meg eltérő politikai céljaik megjelenítésére és érvényesítésére felhasználni, hogy egységét gyengítsék, széttagolják. A SZOT elnöksége a több mint 4 milliós szakszervezeti tagságnak csupán az egyik, a közös munkavállalói érdekét kívánja képviselni, és ezen az alapon kész bármely alkotmányos politikai szervezet, azok koalíciói, a munkáltatói szövetségek, a kormány tárgyalópartnere lenni. A korábbi, több évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom részeseként nem tudják következetesen képviselni tagságuk, a munkavállalók érdekeit. Ezért a szakszervezetek a politikai pluralizmus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Új Márciusi Front javaslatában megfogalmazott konkrét munkálatokban, de véleményt fognak mondani valamennyi kérdésben, amely befolyásolja tagságuk érdekvédelmi, érdekérvényesítési lehetőségeit. Ezt annál is inkább szükségesnek tartják, mert romlik a gazdaság helyzete, csökkennek a reáljövedelmek, a munkavállalók jelentős részének életmódjára a túlhajszoltság, az önkizsákmányolás vált jellemzővé. Az emberek félnek az árak kiszámíthatatlan és befolyásolhatatlan növekedésétől, munkahelyük elvesztésétől, keresetük, nyugdíjuk elértéktelenedésétől. Az életszínvonal csökkenése, a perspektíva bizonytalansága veszélyezteti a társadalom működőképességét. Erre utaltak a január 9-i áremelésekkel kapcsolatos szakszervezeti megmozdulások és az általuk kiváltott reagálások. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 15:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Márciusi Front felhívásáról (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A szakszervezetek meg vannak győződve arról, hogy a gazdasági kényszerpályákat fel kell számolni, az egyoldalú restrikciós pénzügyi politikát fel kell váltani a belső piac élénkítésére, a vásárlóerő bővítésére, a gazdasági növekedésre, a méltányos szociális biztonságra törekvő stratégiával; ki kell alakítani a munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolatok korszerű jog- és intézményrendszerét. Ezért elsősorban a gazdasági demokrácia kialakítását kívánják előmozdítani, azt, hogy e területen is jöjjön létre az érdekek világos elkülönülése és a kiegyezés. Ez éppúgy feltétele a politikai és nemzeti megegyezésnek, mint amennyire e megegyezés a gazdasági kibontakozásnak. Mindezt a SZOT elnöksége annak tudatában hangsúlyozza, hogy végleges álláspontját csak a tagság véleményének ismeretében, a testületek állásfoglalásai alapján alakítja ki, amire jó lehetőséget kínál, hogy 1989-ben általános szakszervezeti választásokra, kongresszusra kerül sor. (MTI)
1989. január 27., péntek 15:50
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|