Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európa - a mezőgazdaság gondjai (1. rész)
Bécs, 1989. augusztus 30. csütörtök (AP) - Bosszúsak a kelet-európai országok földművelői: a romániai állami gazdaságok trágyázatlan szántóin éppúgy, mint a lengyel vagy jugoszláv mezőgazdaságban túlsúlyban lévő magángazdaságokban. Még a magyar sikersztori is savanyodik, pedig Magyarország hagyományosan jólmenő agrárgazdasága évről-évre többezer tonnányi mezőgazdasági terményt exportált - irja az AP amerikai hírügynökség, amely összegzi több kelet-európai ország agrárgondjait. A szerző véleménye szerint a nyakló nélküli kommunista iparosítás Kelet-Európában évtizedekre háttérbe szorította a mezőgazdaságot: az állami bürokrácia szűk marokkal mérte a mezőgazdasági gépeket s a műtrágyát, miközben a fönnmaradáshoz alig elegendő fölvásárlási árakat állapított meg. Manapság az érdekcsoportok egyre nyíltabban hallathatják hangjukat Kelet-Európában, s a parasztok a közvélemény elé tárják: a jelenlegi helyzetet képtelenek tovább elviselni. Több pénzt követelnek a kormányoktól, amelyeknek olcsó élelmiszerre van szükségük a rosszul fizetett munkások szájának betöméséhez - irja. Magyarországgal kapcsolatban a szerző hangsúlyozza, hogy tavaly a mezőgazdasági termelés 35 százaléka származott a megművelt földterületnek mindössze 5,5 százalékát kitevő háztáji gazdaságokból, ám a mezőgazdasági munkaerő egyre fogy és öregszik. A felvásárlási árak emelkedése nem tart lépést a műtrágya, a vetőmag és más alapanyagok költségének emelkedésével. Az állami támogatások csökkennekk, így a magyar parasztok nem látnak többletjövedelmet, hiába emelte többször is az élelmiszerárakat a kormány. A helyzetükkel elégedetlen parasztok indulata jó egy esztendeje tört felszínre: a kiskőrösi szőlősgazdák emberemlékezet óta az első agrártüntetést tartották Magyarországon. Ez év augusztus közepén mintegy kétmillió dolgozó figyelmeztető sztrájkot tartott, és tiltakozott egyes húsféleségek árának emelése ellen, amelyek előzőleg hetekre eltűntek a hentesüzletek polcairól. Lengyelországgal kapcsolatban az AP munkatársa megjegyzi, hogy a mezőgazdaság az egyik legkényesebb kérdés, amellyel a keleti tömb első nemkommunista miniszterelnökének szembe kell néznie. A lengyel parasztok kevesellték a jószág és a gabona fölvásárlási árait: júliusban tehát nem vitték őket piacra, s az üzletekben súlyos áruhiányt idéztek elő. Bár augusztus elsején bevezették a "szabad élelmiszerpiacot", s több pénzt kínáltak a mezőgazdasági terményekért, sok földműves - még magasabb árak reményében - továbbra is raktáron tartja áruját. (folyt) 1989. augusztus 30., szerda 18:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kelet-Európa - a mezőgazdaság gondjai (2.rész)
Lengyelországban a megművelhető földterület 80 százaléka még mindig magánkézben van. A lengyel parasztok - akárcsak magyar és jugoszláv társaik - nemcsak az alacsony fölvásárlási árakra panaszkodnak, hanem nehezményezik a termeléshez szükséges fölszereléseket, anyagokat monopolhelyzetet élvező állami vállalatoktól kell beszerezniük, míg termésüket hasonló állami vállalatok vásárolják föl. Jugoszláviában mintegy ötezer vajdasági földműves dübörgött el traktorával Belgrádba, s augusztus 28-ikán példátlan tiltakozó gyűlést rendezett a szövetségi parlament előtt: az ország ,,kenyereskosarának,, számító autonóm tartomány parasztjai azt kifogásolták, hogy a kormány az élelmiszerárak leszorításával iparkodik megfékezni az inflációt. A 750 százalékos inflációval birkózó belgrádi kormány nemrég - a szövetségi tartalékkészletből származó - olcsó liszttel, búzával, cukorral és egyéb élelmiszerféleségekkel árasztotta el a piacot, hogy megállítsa a szábanforgó cikkek árának makacs emelkedését. A jugoszláv parasztok fő problémája: mindössze 30 hektár földet birtokolhatnak. A földművelők szerint ezek a mesterséges korlátok gátolják a hatékony gazdálkodást s a hozamok javítását. Romániában a földterület 91 százaléka van állami tulajdonban. Az ország gazdag termésének jórészét exportálják, miközben az otthonokban gyakorta alapvető élelmiszerek hiányoznak. A kelet-európai agrárgondok orvoslásához drasztikus intézkedésekre lehet szükség - irja az AP. Az MSZMP megrendelésére múlt év őszén készült tanulmány azt indítványozta, hogy a mezőgazdaságban teljes körben támasszák föl a kedvező feltételek melletti bérletet s a magánbirtokot. A Szovjetunióban a többlettermelés ösztönzése végett, a szovjet fölművelőknek hamarosan devizában fizethet a kormány a terven felüli gabonáért és vetőmagért. +++ 1989. augusztus 30., szerda 19:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »