 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
 |
A Sorsközösség "89 tanácskozása - Romániáról
|
München, 1989. augusztus 17. (SZER, Világhíradó) - Magyarországi
tudósítónk, Szőcs Géza Martonvásáron járt, ahol a sorsközösségi
táborban tegnap Romániáról tanácskoztak.
- A Klubtanács, a Honismereti és Társadalompolitikai Klubok
Országos Tanácsa negyedik nyári táborában, a Sorsközösség "89
elnevezést viselő egyhetes rendezvényen tegnap került sor a
Románia-napra. Vagyis míg első nap Csehszlovákiával, második nap
Lengyelországgal foglalkoztak az előadók és hozzászólók, a harmadik
napon Románia jelene és főként jövője lett volna az előzetesen
eltervezett kérdéskomplexum.
Érthető módon végül is nem annyira a sajátos román modell került
az eszmecsere középpontjába, hanem a román-magyar viszony, különös
tekintettel az erdélyi magyarság helyzetére. Ezen belül is nyilvános
fogalomtisztázási lehetőségre nyílott mód azáltal, hogy meghívott
előadóként jelen voltak a Magyarországon tevékenykedő Szabad
Románia, a Romania Libera csoport vezetői is, többek között Dorina
Sraicu élsportoló és Emil Ionescu fordító is.
És egyik vezető előadóként ott volt Molnár Gusztáv, Erdélyből
áttelepült filozófus is. Mint ismeretes, Molnár Gusztáv egyik
kezdeményezője volt annak a közösen aláírt nyilatkozatnak, amelyet
magyar részről a Magyar Demokrata Fórum, román részről több vezető,
elsősorban párizsi román emigráns értelmiségi írt alá ez év június
16-ikán Budapesten, és amely nyilatkozathoz azóta román és magyar
részről is még számos ismert személyiség csatlakozott. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Sorsközösség 89. - 1. folyt.
|
E nyilatkozat ugyanakkor ellenérzéseket és fenntartásokat is
ébresztett mindkét oldalon, és a BBC-ben lezajlott vitából tudjuk:
ismert londoni román emigránsok az autonómia kifejezés használata
miatt elítélően vélekedtek a nyilatkozatról. Ami pedig fontosabb:
hivatkoztak arra is, hogy az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó
román menekültek - tehát a Szabad Románia csoport is - ugyancsak
elítélik az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatát, mely az ő
képzetünkben olyanszerű autonómiát jelenthetne Románia szívében,
ahol tilos lenne a román nyelv használata.
A Molnár Gusztáv vezette dialógus legfőbb érdeme, hogy tisztázta
mindenki számára: a nyilatkozatban nem területi, hanem elsősorban
kulturális autonómiáról van szó - és a rájuk vonatkozó garanciákról.
A tanácskozás mai programja egyébként Jugoszlávia. +++
1989. augusztus 17., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|