|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FSZDL tiltakozása
"A Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája nem fogadja el egyetlen párt jogát se arra, hogy
szervezetei munkahelyeken működhessenek. Az MSZMP KB szeptember
elsejei állásfoglalását felelőtlennek, s az ország gazdaságának
jövője szempontjából tragikusnak tartjuk."
BBC, A világ minden tájáról:
Egy lelkész a menekültkérdésről
"... el vagyok ragadtatva, hogy a keletnémet
menekültekkel milyen szolgálatkészen és segítőkészen működnek a
magyarországi szervezetek. Meghat az, hogy rövid négy hónap alatt
megszervezték teljes ellátásukat. Ingyen konyha van, sátrak
érkeztek, majd megnyitották az exkluzív csillebérci úttörőtábort. A
jövő héten nyitják meg a zánkai úttörőtábort. Tehát itt 5-6 ezer
emberről olyan első osztályúan gondoskodtak, hogy az igazán megható.
Ebbe az örömbe azonban az az üröm vegyül, hogy ugyanakkor 2 év
alatt a magyar hatóságok nem voltak képesek saját népünkről ennek
megfelelően gondoskodni. Az én irodámba, a Thököly uti irodámba
naponta jönnek olyan erdélyi magyarok, akiket nem tudunk hova tenni."
|
|
|
|
|
|
|
Hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazzák a romániai menekülteket (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Hátrányos megkülönböztetések nélkül, kevés kivételtől eltekintve a jogszabályokban előírtaknak megfelelően foglalkoztatják a magyar munkáltatók a hazánkban tartózkodó romániai menekülteket - ezt állapították meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai, akik az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal kérésére rövid időn belül másodszor ellenőrizték a Romániából érkezettek alkalmazásának körülményeit. A mostani vizsgálat tapasztalatai megegyeznek a korábbiakkal.
A romániai menekültek a legkülönfélébb munkakörökben vállalnak állást; orvosok, mérnökök, közgazdászok éppúgy találhatók közöttük mint különféle ipari és építőipari szakmunkások. A magánmunkáltatók is szívesen alkalmazzák őket, általában esztergályos, marós, fodrász és kozmetikus szakmákban kínálnak számukra munkalehetőséget. A tapasztalatok szerint ugyanazért a bérért dolgoznak mind az állami vállalatoknál, mind a magánvállalkozásokban mint a hasonló szakképzettségű és tudású magyar kollegáik. A menekültek rendkívül szorgalmas munkával, minden munkalhetőséget megragadva igyekszenek maguk és családjuk számára előteremteni az újrakezdéshez szükséges anyagiakat. A prémiumok, jutalmak szétosztásánál is hasonló elbírálás alá esnek, mint magyar társaik. A vállalatok többségénél megtalálták annak a módját is, hogy miként győződjenek meg azok szakmai jártasságáról, akik iskolai végzettségüket igazoló papírok nélkül érkeznek Magyarországra. Általában régi szakmunkásaikból alakítanak olyan bizottságot, amely előtt próbamunkával bizonyíthajták szaktudásukat a magukat szakmunkásnak valló, de az azt igazoló papírokkal nem rendelkező romániai menekültek. Másutt pedig úgy oldották ezt meg, hogy a jelentkezőt hosszabb időre beosztják egyik szakemberük mellé, aki figyelemmel kíséri munkáját, majd véleményt mond róla. A diplomások esetében a szakmai végzettség igazolása általában nem okoz gondot, mert ők magukkal hozzák főiskolai, egyetemi bizonyítványukat is. Ugyanakkor körükben gyakorta tapasztalható, hogy a szellemi munka általános magyarországi leértékelődése miatt ők is inkább a nagyobb jövedelmet biztosító fizikai munkát keresik és vállalják. Újabban gondot jelent, hogy egyre többen jönnek olyanok, akik csak románul beszélnek, s elhelyezkedésüket tovább nehezíti, hogy szakmájuk sincs. Igaz viszont, hogy közülük sokan nem is kívánnak itt munkát vállalni, mert arra várnak, hogy egy harmadik országba továbbutazhassanak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 22:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazzák a romániai menekülteket (2. rész)
|
A romániai menekültek munkájával a munkaadók igen elégedettek. Ezt jelzi az is, hogy csak elvétve mondanak fel román állampolgárságú dolgozóiknak, az előforduló munkahelyváltoztatásokat az esetek döntő többségében maguk a munkavállalók kezdeményezik. A munkáltatók sokat tesznek azért is, hogy lakáshoz, lakhatási lehetőséghez segítsék a Magyarországon letelepedni szándékozó román állampolgárokat. A munkásszállásokon, bérelt lakásokban való elhelyezésük mellett a helyi tanácsokkal együtt még kamatmentes kölcsönnel is segítik lakásváslárlásukat, sőt arra is volt példa, hogy ingatlant vásároltak számukra, vagy éppen a tanács utalt ki bérlakást részükre. Ezt viszont az ismert hazai lakáshelyzet miatt sokfelé a helyi lakosság egyre inkább nehezményezi. Az előírások felreértelmezésével is találkoztak azonban a munkaügyi felügyelők. Sok vállalatnál például nincsenek tisztában azzal, hogy miként kell a náluk foglalkoztatott román állampolgárok szabadságát megállapítani. A szabály az, hogy ha valaki megfelelő okmányokkal igazolni tudja a munkaviszonyban töltött éveit, akkor a szabadságának megállapításánál romániai munkavégzésének idejét is figyelmbe kell venni. Ellenkező esetben azonban csak az alapszabadság jár. Vannak munkahelyek, ahol bemondás alapján állapítják meg az évi szabadság napjait, másutt viszont még az igazoló papírok ellenére is csak az alapszabadságot biztosítják. Ugyanígy sokhelyütt nem tudják azt sem, hogy a letelepedés céljából kiadott tartózkodási engedély és a kétéves időtartamra kiállított tartózkodási engedély egy és ugyanaz, s így annak a személynek, aki ilyen papírokkal rendelkezik már nincs szüksége külön munkavállalási engedélyre, csak munkakönyvre ahhoz, hogy állást vállalhasson. Az ideiglenes tartózkodási engedély alapján kiadott munkavállalási engedélyhez pedig csak akkor kell valamely vállalattól igazolás a foglalkoztatási szándékról, ha az engedélyt arra az egy adott vállalatra állítják ki. (MTI)
1989. szeptember 14., csütörtök 22:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|