|
|
 |
|
 |
Az országgyűlés keddi ülésnapja (8. rész)
|
A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a
honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon
csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a
katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. Csehák Judit
(MSZP) annak a nézetének adott hangot, hogy az ápolás, gondozás
éppoly fontos, sőt, nehéz feladat, mint a fegyveres honvédelem; így
egyforma legyen szolgálati idejük is. Ekként foglalt állást Kovács
László MSZP-s képviselő is. Miklós Árpád (SZDSZ) ezzel szemben úgy
vélekedett, hogy a magyar nemzeti függetlenség mindig akkor került
igazán veszélybe, amikor a hadsereget szétzüllesztették. Megítélése
szerint ütőképes hadseregre van szükség, amely a kommunista hatalom
lebontása után, a felsejlő kiszámíthatatlan nacionalista
megnyilvánulásoktól megvédi az országot. A polgári szolgálatnak
pedig - a kisebb veszélyre való tekintettel - hosszabbnak kell
lennie; ezzel a gondolatával értett egyet Borz Miklós (FKgP) is.
Németh Béla (FKgP) a katonai szolgálat leértékelését látná az azonos
időtartam elhatározásában; szerinte a honvédség békeidőben is
veszélyes üzem.
A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte:
valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a
pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú.
Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a
feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon
jogokkal, amelyekkel valamennyi polgár. Véleménye szerint is
teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot,
az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az
egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg
havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap.
Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban
kívánnak élni, ahol a katonák képezik az értékhierarchia csúcsát; ő
viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben
olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették
az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget
keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő.
Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is
hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a
fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel
lehet szolgálni -mondta. (folyt.köv.)
1990. október 16., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|