|
|
|
|
2. számú Gyorshír
|
Elhalasztották a címervita eldöntését
-------------------------------------
1990. július 3., kedd - Rövid ideig tartó általános vitát követően elhalasztották a döntést a címervitában. Miután már világossá vált, hogy a koronás, illetve a Kossuth-címer pártiak kifogytak az érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére, Katona Béla (MSZP) javasolta, hogy további vita nélkül határozzanak, melyik címer legyen a Magyar Köztársaság jelvénye. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Antall József miniszterelnök is, hasonlóképpen értékelve a már terméketlen vitát, mondván: elfogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvek, dönteni kell. Azért is sürgősnek ítélte a döntést, mivel külföldön olyan vélemények is elhangzottak: Magyarország megtartotta régi kommunista címerét. Ehhez Kövér László (Fidesz) hozzátette: ez utóbbi állítás jogilag helytelen, hiszen a korábbi alkotmányt szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte a Parlament, így jelenleg nincs hivatalos címere az országnak. Ám ő is úgy vélekedett: a két tábor nem győzhető meg, újabb érvek nincsenek. Az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a Tisztelt Ház úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik, s a déli szünetben az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság megtárgyalja az eredeti és a módosító javaslatot, s még a végleges döntés előtt délután beszámol állásfoglalásáról a Parlamentnek.
Ezután a képviselők megkezdték az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megtárgyalását. (MTI)
1990. július 3., kedd 12:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|