|
|
|
|
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott: Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi kijelentését: míg Franciaország számára régebben a közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán ,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|