|
|
|
|
Kohl beszéd - Bundestag (1. rész)
|
Bonn, 1990. június 21. csütörtök (DPA) - A német egyesülés
létrejötte után nemcsak a német-lengyel, hanem a német-szovjet
kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl
nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország
létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a
Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként.
A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a NATO szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes országa előtt nyitva állna.
Az Odera-Neisse határ kérdésével kapcsolatban - amelyet a Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt időközben a keletnémet parlament már meg is tette) - Kohl úgy vélekedett: ,,Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre.,,
Ennek kapcsán emlékeztetett a nemzeti-szocialista hatalmi gépezet felelősségére a Lengyelország ellen indított ,,totális elnyomó- és megsemmisítő háborúban,,. A náci hatalom felelős a háborúért, valamint annak következményeiért, és - Sztálinnal együtt - azért is, hogy elvesztettük Kelet-Németországot - állitotta Kohl.
- Sokan vannak még német földön, akiket az Odera-Neisse határ végleges rögzítése ,,mélyen és fájdalmasan érint,, - tette hozzá. A németek és lengyelek közti megértést azonban senkinek - még az otthonukból kitelepítetteknek - sem szabad kizárni. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik a kisebbségi jogok védelme is - mondta a kancellár. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|