|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát.
Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál. Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés.
A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket, bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|