|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően ,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette, hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.
A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével.
A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására, illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter (Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium ügyében is.
A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni. Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|