|
|
|
|
Az országos munkástanácskozás szerint: lépni kell a
munkanélküliség ellen (1. rész)
|
1990. május 26., szombat - A kormány száznapos türelmi
időszaka alatt a munkásságnak is meg kell szerveznie önmagát, hogy
komoly erőként léphessen fel érdekeinek védelmében. Ezt hangoztatták
a munkástanácsok és munkahelyek küldöttei a szombaton Budapesten
rendezett országos tanácskozásukon, amelyen igyekeztek meghatározni
teendőiket.
Rácz Sándor, a Központi Munkástanács elnöke utalt arra, hogy az előadóterem számos üresen maradt helye is érzékelteti a munkások között manapság eluralkodó közönyt. Emellett azonban - mint mondta - a félelem is tettenérhető abban, hogy sokan tartózkodnak a véleménynyilvánítástól: a munkahelyeken ugyanis még mindig ott vannak az előző rendszert kiszolgáló garnitúra képviselői, akik az utolsó pillanatokat is igyekeznek kihasználni hatalmuk átmentésére.
Áttekintve a közelmúlt eseményeit, reagált az új kormány megalakulására és programjára. Mint mondotta: a munkások között a legnagyobb riadalmat az okozza, hogy az Antall-kormány programjának időbeosztásából adódóan a dolgozóknak - akiknek egyébként kötelessége, hogy akár személyi változásokat követelve is elhárítsanak minden demokráciát gátló tényezőt - még hónapokig, esetleg évekig el kell viselniük a sztálinista maradványokat. Ezért javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az új munkaügyi miniszterrel a munkahelyek átszervezési időpontjának előhozásáról. Az idő ellenünk dolgozik - hangoztatta Rácz Sándor -, hisz az átmeneti időben a vezetők épp a munkásság szellemi képviselőit távolíthatják el helyükről.
A munkásság politikai elhelyezkedésének igen gyors változására utalva saját helyzetét hozta példának, aki az ellenzék jobb oldaláról most hirtelen a baloldalra került. Mint mondta: félő, hogy ,,a hatalom ismét a kommunisták markába sodorja a munkásságot,,, oda ahol az elmúlt negyven esztendőben is volt.
A munkástanácskozás résztevői sürgetőnek ítélték egy, a tulajdonviszonyokat tisztázó jogszabály mielőbbi megalkotását, amely valamelyest szabályozná a napjainkban zajló gyár adás-vételeket. Égetőnek tartották a munkásság mihamarabbi szerveződését: amennyiben nem hallatják erőteljesen hangjukat - figyelmeztettek -, pillanatokon belül munkások ezrei kerülnének az utcára. (folyt.köv.)
1990. május 26., szombat 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az országos munkástanácskozás szerint: lépni kell a
vunkanélküliség ellen (2. rész)
|
A tanácskozáson felszólaló Torgyán József országgyűlési képviselő azzal kezdte mondandóját, hogy a rendszerváltás eddig csupán elméleti szinten érzékelhető. A munkásság helyzetében - véleménye szerint - drámai fordulat következik be: ezrek ,,perspektívája,, lesz az, hogy az utcára kerülnek. Ennek megakadályozására egyetlen lehetőség a munkásság szervezése, a munkástanácsok fellépése.
Dénes János országgyűlési képviselő a munkástanácsok mozgalmáról szólva kiemelte: a történelemben mindig a gazdasági és társadalmi ellehetetlenülés hozta létre a munkások tanácsait. Pillanatnyilag, mint mondta, a munkástanácsok elhibázott változatai működnek. A testületek akkor találják meg helyüket, ha képesek lesznek elősegíteni, hogy a munkahelyeken dolgozók választhassák meg vezetőiket. (MTI)
1990. május 26., szombat 15:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|