|
|
|
|
Beszélgetés Tabajdi 2.
|
- Így van. A Kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség, amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus viszonzásra talál majd a szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös bankokat, vegyesvállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román, valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj, Isten, egy nehezebb korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények csillapító szerepet tölthetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és előrevivő hatásuk is lenne a magyar-román kapcsolatokban.
A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet, tankönyvet eljuttatni Romániába. A Kollégium ezzel kapcsolatban jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A Ceausescu-korszakban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai, és általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A Kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne.
- Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz Magyarországnak nemzetiségi törvénye?
- Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt megkezdett, de időközben lelassult munkálatokat e téren. A Titkárság már készített egy törvénytervezetet, amelyet a Kollégium megvitatott. Most véleményezik mások is. Ennek módosított változatát megtárgyaltuk néhány párt, így a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz képviselőivel. További pártok véleményét is várjuk. A nemzetiségi szövetségek is kifejtették álláspontjukat a törvénytervezettel kapcsolatban. Azt tervezzük, hogy a szabad választások után az első törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény.
- Mennyire lesz európai színvonalú?
- A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból eldönteni. (folyt.)
1990. január 9., kedd 11:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|