|
|
|
|
Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
|
------------------------------------------------- London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) - Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január 7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási küzdelemből? - Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb ellenzéki csoportok törékeny egységét is. A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január 7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat. A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást, mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok választanának elnököt. (folyt.)
1989. november 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|