|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (5. rész)
|
Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság Függetlenség feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. ,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,. Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét ,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,, A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját, az Igazságot. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|