|
|
 |
|
 |
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és
belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak
ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre,
hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció.
Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a
bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken
zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első
helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni
felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián
laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál
özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is
avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió
épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai
eseménysornak.
Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is
tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a
résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol
koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt
áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé
vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az
1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky
Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet.
A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán
sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem
teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes
megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő
vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy
szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az
Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez.
A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti
ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték:
hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23.
közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük
szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és
más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak
ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és
egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|