|
|
|
|
Választási rendszer
|
------------------- London, 1989. szeptember 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Munkatársunk Krassó Györggyel beszélget a magyar választási rendszerről. - Magyarországon a háromoldalú megbeszélések eredményeképpen kidolgozták a választási törvényjavaslatot. Milyen ez a választási törvényjavaslat? Stúdióban Krassó György a Magyar Október Párt egyik vezetője, őt kérdezem: milyennek látja ő ezt az új választási törvényt? - Talán azzal kezdeném, hogy nem csupán a szabad többpártrendszerű választások megtartásán vagy meg nem tartásán múlik az, hogy milyen világ van egy-egy országban. Ennek ellenére joggal állíthatjuk, hogy több mint 4 évtizedes kommunista örkényuralom után Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással. Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné, hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e? (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
|
|
- Választási rendszer - 1. folyt.
|
- Na dehát akkor maga a törvénytervezet? - A nemzeti kerekasztal-tárgyalások több mint három hónapja folynak. Az eredeti elképzelések szerint témájuk a választási törvény és a hozzá szorosan kapcsolódó egyéb törvények, például a párttörvény kidolgozása lett volna. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban sok mindenről hallottunk e tárgyalások olykor súlyos konfliktusokat kiváltó témáiról, például az MSZMP vagyonszétosztásáról, a köztársasági elnöki intézményről, vagy a munkahelyi pártszervezetek jogosultságáról, vagyis csupa olyan ügyről, ami - szerintem - az Országgyűlés nem pedig a kerekasztal hatáskörébe tartozott volna, de olyan nyilatkozatokon kívül, hogy például már a vitatott kérdések többségében megegyeztek, stb. szinte semmit nem lehetett hallani a választójog tervezetéről. Egy hónappal ezelőtt hangzott el először néhány nyilatkozat, emlékeztetnék Baranyai Tibornak, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetőjének a Magyar Rádióban közölt interjújára, amely a készülő tervezetet súlyos szavakkal bírálta. A hallgatás azonban még ezután is folytatódott, s csak az elmúlt egy-két hétben látott napvilágot rövid kivonatokban a tervezet, így a Népszabadság szeptember 7-iki számában és a Heti Világgazdaság utolsó számában, úgy tűnik, hogy az egyezség augusztus végén vagy szeptember elején született meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Ellenzéki Kerekasztal által közösen kidolgozott választási törvénytervezetet, amelyet - megintcsak szerintem - népszavazásra kellene bocsátani, minden lakossági megvitatás, sőt alapos ismertetés nélkül kívánják a jelek szerint elfogadtatni a jelenlegi Országgyűlés szavazógépezetével. Ez persze nem demokráciára nevelés, hanem a demokratikus elvek lejáratása. Az oka pedig az, hogy durván antidemokratikus választójogi törvénytervezetet dolgoztak ki a háromszögletű kerekasztalon, feltehetően azzal a céllal, hogy az előre elképzelt választási eredmény születhessen meg, de a demokratikus választások látszata legyen keltve. Ebben egyébként Magyarország vezető politikusai már sok-sok évtizede nagy gyakorlatra tettek szert. +++
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|