|
|
 |
|
 |
Ellentétek október 23-a megünneplése körül
|
1989. szeptember 14., csütörtök - A Történelmi Igazságtétel Bizottsága csütörtökön közzétett nyilatkozatában azzal a kéréssel fordul a magyar állampolgárokhoz, és különösen az országgyűlési képviselőkhöz, hogy a TIB-bel együtt követeljék október 23-a nemzeti ünneppé és egyben munkaszüneti nappá nyilvánítását.
A TIB ugyanis úgy véli, hogy ezt a napot, ezt az ünnepet
egyetlen párt, szervezet vagy társadalmi csoport sem sajátíthatja ki
magának. A TIB ,,elhatárolja magát minden olyan megnyilatkozástól,
amely 1956 eszméit egyes személyek vagy pártok érdekeinek akarná
alárendelni,,.
A nyilatkozat hangsúlyozza: az MSZMP-vel, mint párttal a TIB nem
kíván együtt ünnepelni, ugyanakkor nem veti el a közös megemlékezés
lehetőségét azokkal a párttagokkal, akik magukénak vallják október
23-át, illetve elutasítják a népfelkelés vérbefojtását, valamint a
november 4-e utáni megtorlást.
Mint ismeretes, október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását
követeli az Október 23-a Bizottság is, amely ez év augusztusában
alakult, több ellenzéki pártot és szervezetet tömörítve. Az Október
23-a Bizottság viszont úgy véli, hogy éppen a TIB az, amely a
kezdeményezés jogát, s így magát az ünnepet is ki akarja sajátítani.
A TIB ezzel kapcsolatos most közzétett álláspontja szerint
szívesen vesz részt az Október 23-a Bizottság tevékenységében is,
amennyiben a bizottság az Ellenzéki Kerekasztal minden pártjával
kibővülve óhajt működni. (MTI)
1989. szeptember 14., csütörtök 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|