|
|
|
|
A TIB tanácskozása Budapesten
|
----------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Késő esti mai nap) - Gadó György ma jelen volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság kora esti ülésén. Az ő beszámolója következik: - A Budai Vigadó nagytermében ma délután tartotta közgyűlését a Történelmi Igazságtétel Bizottság. A tavaly májusban minden engedély nélkül megalakult szervezet eredetileg csak az 1956-os forradalom részeseinek, harcosainak és elítéltjeinek különféle csoportjait egyesítette, később csatlakoztak hozzá az utóbbi 40 év történelmi torzításainak, koholt pereinek más áldozatai is. Fő céljának tűzte ki, hogy elérje a forradalom politikai elismertetését, résztvevőinek rehabilitációját és azt, hogy halottai megkapják a méltó végtisztességet. Ezen túlmenően célja az 1945 utáni időszak történelmi tényének valósághoz hű feltárása, tanulmányozása. Vásárhelyi Miklós - mint elnök - áttekintette a kislétszámú, de igen jelentős tevékenységet végző szervezet eddigi működését. Rámutatott: a TIB egészében véve teljesítette a maga megszabta feladatokat. Működése eddigi csúcspontját a forradalom mártírjainak újratemetése jelentette. A június 16-ika körüli napokban az egész világ figyelme hazánkra irányult - és ebben nem kis része volt a TIB munkájának. Utalt Vásárhelyi Miklós arra is, hogy ez a munka bizonyos feszültségekkel is együtt járt, és bírálatok is érték a szervezetet. Kritikára adott okot különben az is, hogy a TIB az utóbbi három hónapban nem ült össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A TIB tanácskozása Budapesten - 1. folyt.
|
A mostani közgyűlésen felszólalók további bírálattal álltak elő. Sajnálatosnak mondták, hogy nem a TIB volt az, amely kezdeményezte október 23-ika idei évfordulójának megünneplését. Ennek kapcsán szóba került természetesen a különféle pártokból és szervezetekből létrejött társadalmi bizottság - az Október 23-ika Bizottság -, amelynek szervezői sajnálatosképpen anélkül adták ki néhány nappal ezelőtt megjelent felhívásukat, hogy bevonták volna olyan fontos ellenzéki szervezetek képviselőit, mint a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt, vagy éppen a TIB. A közgyűlés egyetértett elnökével abban, hogy október 23-ikát egyetlen párt vagy pártcsoportosulás sem sajátíthatja ki. A megemlékezésbe minden társadalmi erőt be kell vonni, mely az egypárt-diktatúra rendszerével szemben áll. A TIB ebben az értelemben felhívással fordul a társadalomhoz, illetve a már létrejött Október 23-ika Bizottsághoz. Az elmúlt év általános áttekintése után Litván György történész a TIB történelmi szekciójának tevékenységéről adott képet. Elmondta, hogy a szekció munkatársai sok visszaemlékezést, eleven tanulságtételt gyűjtöttek össze a forradalom résztvevőitől és más kortársaktól, főleg vidéken. Előkészületben vannak fontos dokumentumok és forráskiadványok. A sajtószabadság kibontakozásával és a politikai helyzet kedvező megváltozásával a TIB feladatai is megváltoztak. Nagyobb súlyt kell kapniok az alapos tudományos kutatásoknak és publikációknak, mivel immár nem egyszerűen a forradalomra szórt rágalmak visszautasítása a feladat. Ennek a munkának a keretét az az intézet adhatja majd, amely talán éppen az 1956-os évszámot viseli neve gyanánt. Ennek ugyan önálló épülete és saját költségvetésből fizetett munkatársai nem lesznek -, inkább a különböző más tudományos intézményekben dolgozók ilyen irányú munkásságát fogja majd össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A TIB tanácskozása Budapesten - 2. folyt.
|
A közgyűlés harmadik napirendi pontjaként Óvári Rudolf ismertette a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában felállítandó emlékmű nyilvános pályázata körüli helyzetet. Nem csak a pályázó művészek várják el, hogy reflektáljanak annak a közel félévszázados történelmi vargabetűnek az élményére, amelyet hazánk volt kénytelen megtenni, amíg most visszatalált a demokrácia útjára. A pályázatra, amelynek október 16-ika a határideje, eddig 110 magyar és külföldi művész jelentkezett. A pályamunkából október 23-tól november 4-ig nyilvános kiállítást rendeznek, aminek zárultával eredményt hirdet a 10 kiváló személyiségből álló zsűri - élén Mészöly Miklós íróval. A közgyűlés Born Alajos ügyvéd tájékoztatójával ért véget, aki arról szólt: milyen lehetőségek nyíltak meg legújabban a koholt váddal elítélteket sújtó ítéletek felülvizsgálatában, a periratok megtekintésére, az érintettek nyugdíj-ügyének elintézésére, a kivégzettek exhumálására és sírjaik megjelölésére, rendbehozatalára. A TIB ezekről az ügyekről rövid tájékoztató nyilatkozatot tesz közzé, amit más adásunkban ismertetünk majd. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|