|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják, hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását visszautalták a szakbizottság elé. Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek. Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|