Rendszerváltás és az MTI

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (1. rész)
1989. szeptember 8., péntek - Az MSZMP KB magyar regionális biztonságpolitikai kezdeményezésének ismertetésével kezdődött meg pénteken a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás. A javaslatot az MSZMP delegációjának vezetője, Pozsgay Imre ismertette. A harmadik oldal szóvivője, Darvasi István egyetértett a javaslattal, míg az EKA részéről Gaskó István kijelentette, hogy tanulmányozzák azt. Ezután Csikós József (MSZMP) a nyilvánossággal foglalkozó bizottság munkájáról számolt be. Mint mondta, konszenzus született abban, hogy a televízió hetente egy alkalommal foglalkozzék a megbeszélésekkel, és abban is, hogy a középszintű tárgyalások a legszélesebb nyilvánosság előtt folyjanak. Ugyanakkor nincs egyetértés a bizottságok munkájának nyilvánosságáról. Az MSZMP szerint a szakértők munkájának nyilvánossága a televízió heti egy adásával áthidalható. Az EKA részéről Haraszti Miklós kijelentette, hogy az ellenzék szeretné, ha az albizottságok tevékenységét is figyelemmel kísérhetné a sajtó. Ugyancsak indítványozta, hogy a középszintű gazdasági tárgyalások is nyíljanak meg a nyilvánosság előtt. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy a középszintű politikai tárgyalások megnyitása a sajtó előtt használt a megbeszélések menetének. Hangsúlyozta: a nyilvánosság garancia. Ezután Hankiss Elemér (EKA) arról szólt, hogy hasznos lenne, ha a nyilvánosság révén próbálnák meg ellensúlyozni azt az esélyegyenlőtlenséget, amely más területeken történelmi okokból nehezen küszöbölhető ki. Ebben különösen fontosnak minősítette a televízió szerepét. Rámutatott, hogy a tv szempontjából már megindult a választási kampány, épp ezért szükséges lenne az esélyegyenlőség felé vivő műsorokat beindítani. Az EKA nevében kérte, hogy a Magyar Televízió biztosítson minden héten kétszer 30 percet az EKA-ba tömörült szervezetek számára, amit az Ellenzéki Kerekasztal osztana el a benne tömörült pártok és szervezetek között. Ugyancsak indítványozta: ajánlják a tv elnökének megfontolásra, hogy a televízió heti rendszerességgel sugározzon politikai kultúrára nevelő műsort, amely egyebek közt bemutatná, miként zajlik a választási felkészülés az európai demokráciákban. Ehhez kapcsolódva a harmadik oldal is kérte a kétszer 30 perces műsoridőt a képernyőn. (folyt.köv.) 1989. szeptember 8., péntek 20:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
Pozsgay Imre az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy az MSZMP is támogatta a középszintű politikai tárgyalások nyilvánossá tételét. Szerinte a tárgyalások nyilvánossá tétele megfelel a közvélemény igényének, amely azt várja, hogy közjogi kérdésekben szülessék megállapodás. Ugyanakkor a szakbizottságok munkájának nyilvánossá tétele az alapmegállapodást érinti, ezért indítványozta, hogy erről ne folytassanak vitát a középszintű plénumon. Hankiss Elemér mindkét javaslatával kapcsolatban közölte, hogy azokat megvizsgálják, figyelembe véve a harmadik oldal igényét is. Ezt követően Gaskó István ismertette az EKA elvi álláspontját a televízióval kapcsolatban. Ebben az Ellenzéki Kerekasztal úgy vélekedett, hogy az MTV az elmúlt időszakban semmilyen lépést nem tett az esélyegyenlőség megvalósítása felé. Mindez bizalmatlansági kérdést vet fel a tv vezetőivel szemben. Az EKA szerint a tv-vel kapcsolatos gondok orvoslását elősegíthetné a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának mielőbbi felállítása. Az EKA állásfoglalásából némi vita kerekedett. Pozsgay Imre szerint meg kellene fontolni azt az állítást, hogy az MTV semmiféle lépést nem tett az esélyegyenlőség megteremtésének irányába. Másrészt kérte, hogy az EKA vonja vissza az intézmény vezetőivel kapcsolatos konzekvenciákra irányuló indítványát, mert az szerinte beláthatatlan következményekkel járna. Az EKA öt perc gondolkodási idő után némileg módosította elvi álláspontját. Ezt ismertetve Hankiss Elemér kifejtette: nem szeretnék, ha félreértenék az Ellenzéki Kerekasztal álláspontját. Az EKA nagyra becsüli azt az előrehaladást, amit a tv néhány munkatársa és stábja - itt elsősorban az MTV2-re utalt - tett bizonyos esélyegyenlőség elérésére. Ugyanakkor leszögezte, hogy a tv nem minden munkatársa hallotta meg a kor szavát. Ez indokolja az EKA türelmetlenségét. Végül kinyilvánította: az EKA nem érzi hivatottnak magát személyi kérdésekben véleményt formálni. Pozsgay Imre megelégedéssel vette tudomásul Hankiss Elemér megjegyzéseit. Kemény Csaba (harmadik oldal) hozzászólásában támogatta azt a törekevést, amely a politikai tárgyalások minden szintjének nyilvánossá tételére irányul. Szabad György (EKA) úgy vélekedett, hogy a nyilvánosság témájában ,,a közélet legyen nyilvános,, alaptételéből kellene kiindulni. Rámutatott: az esélyegyenlőség megeteremtésének feltétele a nyilvánosság fokozatos tágítása a fennálló aszimmetriák lebontásával. (folyt.köv.) 1989. szeptember 8., péntek 20:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
Végül is konszenzus született abban, hogy megvizsgálják az EKA és a harmadik oldal kétszer 30 perces tv-műsorigényét, valamint a politikai kultúrára nevelő műsor megindítását. Ugyanakkor nem történt megállapodás a szakbizottságok munkájának, illetve a középszintű gazdasági tárgyalásoknak a nyilvánossá tételéről. Mindkét kérdést a szakbizottságok vizsgálják meg. A középszintű gazdasági tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatban elhangzott, hogy a politikai egyeztető bizottság esetleg ajánlást fogalmazhat meg ennek indítványozására, mivel a döntés nem tartozik a hatáskörébe. Csikós József (MSZMP) elmondta: levélben kérték a Belügyminisztériumot, hogy az 1980 óta lefolytatott sajtórendészeti ügyeket vizsgálja felül. Egyelőre várják a választ, amely várhatóan méltányos lesz. Haraszti Miklós (EKA) kérte az eljárás gyorsítását. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy tájékozódni fognak, miért késik a Belügyminisztérium válasza. A három oldal konszenzussal elfogadta a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállítását, amelynek feladata a nemzeti tömegkommunikációs intézmények munkájának figyelemmel kísérése, a pártatlan tájékoztatás felügyelete. A bizottság 5 főből áll majd, tagjai köztiszteletben álló személyiségek lesznek, akik a tájékoztatásban is jártasak. A bizottság a kormány mellett működik majd. Az MSZMP megyei napilapjaival kapcsolatban az EKA halaszthatatlannak tartja az MSZMP monopóliumának megszüntetését. Az MSZMP-nek azonban továbbra is az az álláspontja, hogy a lap átadása a lapalapítók hatáskörébe tartozik, ezért erről csak az MSZMP dönthet. Hankiss Elemér (EKA) kompromisszumos megoldásként javasolta, hogy a kormány a társadalmi szervezetek költségvetésének terhére a már működő független lapokat finanszírozza a megyei lapokéval azonosan a választásokat megelőző három hónapban. Pozsgay Imre javasolta, hogy szakértők tanulmányozzák a témát. A készülő sajtótörvény alapelvei közül már számos kérdésben konszenzus született. Például abban, hogy az új törvényt összhangba kell hozni az alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó részével, ki kell mondani a cenzúra tilalmát, s azt is, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a közérdekű információkhoz. A három oldal megegyezett abban, hogy az albizottság folytassa a törvény alapelveinek kidolgozását. A középszintű Politikai Egyeztető Tárgyalások következő ülését hétfőn tartják. Ezen az alkotmánymódosítás még függőben lévő kérdéseit tekintik át. Az MSZMP szeretné felgyorsítani a munkát, hogy szeptember 18-ára összehívhassák a plenáris ülést. (MTI) 1989. szeptember 8., péntek 20:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »