|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 6., - A SZOT plénuma megerősítette, hogy a szakszervezetek küldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő, azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon.
A nyilatkozatot Nagy Imre, a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a Jószolgálati Bizottság deklarációját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztető Bizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék vélemenye szerint mindhárom oldal egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon. Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a harmadikként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak támogatják az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszédre, megegyezésre jutását. Ez az EKA véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem kívánja akadályozni az MSZMP és az ellenzék megegyezését. Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselőinek, miszerint az Ellenzéki Kerekasztalnak van-e kifogása a harmadik oldal szereplésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a harmadik oldal a megbeszéléseken számos kompromisszumos javaslattal segítette a munka előrehaladását. Erre válaszul Szabad György kifejtette: az EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal általános magatartásával szemben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alapmegállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|