|
|
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (1.rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Magyarországon az elkövetkezendő fél évtizedben vegyestulajdonú piacgazdaság létrejöttével kell számolni, jelentősen átalakulnak a tulajdonviszonyok. Egyebek között erről beszélt dr. Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a polgári jogi kodifikáció kérdéseit elemző nemzetközi kerekasztal-konferencián az MTA Zenetudományi Intézetében.
Előadásában kifejezte meggyőződését, hogy támogatni kell a működő tőke beáramlásának gyorsítását, biztosítva, hogy a külföldiek a magyar gazdálkodókkal - s nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel, hanem magánvállalkozásokkal is - közös cégeket hozzanak létre társasági formában. Szerinte az állam közhatalmi és tulajdonosi funkcióját következetesen, szervezetileg is el kell különíteni. Arra van szükség, hogy a közhatalmi-jogi szabályozás valamennyi gazdálkodóra nézve egyformán érvényesüljön, az állami vállalatok ne élvezzenek privilégiumokat. A ,,túlállamosítás,, csökkentése elengedhetetlen: privatizálni kell a szövetkezetek, a helyi, területi önkormányzatok, a kül- és a belföldi vállalkozók javára. Az állami szektor befolyása ennek eredményeként csökken ugyan, de a nyugati államokéhoz képest még mindig jelentős tényező marad. Sárközy Tamás szólt arról is, hogy - bár a versenyszféra nagyvállalatainál kívánatos lenne - valamennyi állami vállalatot nem lehet társasággá átalakítani. Arra van szükség, hogy az állam intézményesen támogassa: a részvénytársaságokban a munkavállalók minél szélesebb körben jussanak ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényhez, illetve a lakosság vásároljon értékpapírokat, jusson kisrészvényesi pozícióba. Ennek alapjait a társasági törvény, illetve a szövetkezeti törvény 1989-es módosítása megteremtette, de az értékpapír-kibocsátási törvény után újabb intézkedésekre van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy az állam támogatásban részesítse az állampolgári kisvállalkozásokat, gazdasági ösztönzőkkel is segítse minél több közkereseti és betéti társaság, kft létrejöttét magánerőből. Ennek alapfeltétele, hogy az államigazgatási előírások feleslegesen ne gátolják a tulajdonos rendelkezési jogát, a gazdálkodó szervezetek belső működésének rendjét pedig az állam kívülről ne szabályozza. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|