|
|
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn az MTA Zenetudományi Intézetében. Az Igazságügyi Minisztérium, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kétnapos rendezvényére 15 országból 35 elméleti és gyakorlati szakember érkezett. A résztvevők a polgári jog alapvető elvi kérdéseit, a polgári jogi szabályoknak a nemzetközi kereskedelemben való alkalmazása problémáit vitatják meg. A kerekasztal napirendjén szerepel a tulajdonjog és a jogi személyek szabályozásának kérdésköre is.
Harmathy Attila egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy a konferenciát magyar javaslatra hívták össze a magyar Polgári Törvénykönyv megszületésének 30. évfordulója alkalmából. Időszerű a tanácskozás azért is, mert az elmúlt egy-két évben a személyek és a tulajdonviszonyok jogi szabályozása körében jelentős változások történtek hazánkban, s várhatóan 1992-re elkészül az új Polgári Törvénykönyv. Az alapkérdések egyike: a PTK megalkotása nem elkülönített, önálló feladat, hanem a politikai, gazdasági fejlődés egészének függvénye. Ezt mutatja a magyar jogalkotás fejlődése is, amely Sztálin halálát követően elvezetett a Polgári Törvénykönyv megalkotásához. Az 1953-tól kezdődően a demokratizálási hullám az állam fejlődésében új igényeket teremtett. Különösen világosan érzékelhető ez a magyar Polgári Törvénykönyvnél, amelynek előkészítéséről a Nagy Imre-féle kormányprogram meghirdetését követően határoztak. A magyar PTK azonban csak 1959-re készült el. A törvénykönyvön 1968-ban, a gazdasági reform bevezetésekor csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A tapasztalatok alapján 1977-ben már csaknem átfogóan módosították. Mára elértünk abba a szakaszba, amikor a politikai és gazdasági elképzelések szükségessé teszik átfogó, elvi felülvizsgálatát - közölte Harmathy Attila. A változtatandó tézisek közé sorolta az állam szerepének meghatározását a gazdaságban, annak szabályozását, hogy mibe avatkozhat bele az állam, mennyire ad szabad teret a kezdeményezésnek, illetve milyen mértékig és mire terjedhet ki a magánvagyon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|