|
|
 |
|
 |
A pécsi uránbánya nem az ország érdekeit szolgálta
|
--------------------------------------------------
München, 1989. augusztus 31. (SZER, A mai nap esti kiadása) - A
Pécs környéki uránbányák ügye is foglalkoztatja egy ideje a
közvéleményt. Lesz-e bányászsztrájk Pécsett, és mi a bányászok
elégedetlenségének háttere. Vadász Jánost hallják:
33 évvel ezelőtt a magyar forradalom követelései közé tartozott
a Pécs környéki uránkincs sorsát érintő titkok feltárása és a
nyersanyag magyar érdekeket szolgáló kiaknázása. Jellegzetes, hogy a
hatalom görcsösen őrizte ezeket a titkokat 33 esztendeig. Az
uránbányát ma is Ércbányászati Vállalatnak nevezik, a vállalat
könyveiben az eredményszámlákon értékösszegek nem szerepelnek.
Továbbra is titok, hogy Magyarország mennyi uránércet szállít a
Szovjetuniónak és milyen áron.
Az úgynevezett hétpecsétes, rettegve őrzött titkok sorsa
többnyire az, hogy huzamosabb idő után szánalmassá, érdektelenné
válnak. Mire a lényegükkel, távlati következményükkel mindenki
tisztában van, a mocskos kis titkok részleteire már nem kíváncsi
senki. Mert már réges-régen kiderült, hogy egy nyersanyagban szegény
országnak van egy lelőhelye a világpiac egyik kulcs-nyersanyagából,
nem éppen jó minőségű, nem is nagyon gazdag, de mégis Magyarországé.
Azt is mindenki tudja, hogy a Szovjetunió 33 évvel ezelőtt rátette a
kezét. Kikényszerített egy előnytelen szerződést, és féktelen
rablógazdálkodásra ítélte a Pécs környéki bányát.
Az ország érdeke azt diktálta volna, hogy tárja fel a
lelőhelyet, de konzerválja a nyersanyagvagyon zömét egy későbbi
időre, amikor az uránérc iránti nagy világpiaci kereslet
bekövetkezik - mint ahogy be is következett -, és akkor jó áron
értékesítse. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|