|
|
|
|
A genfi és bécsi tárgyalások
|
Washington, 1989. augusztus 30. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Genfben és Bécsben folynak a fegyverzetkorlátozási tanácskozások az Egyesült Államok, a Szovjetunió és több mint 20 másik ország diplomatáinak részvételével, hogy szerződéseket hozzanak tető alá, amelyek részben, vagy teljes egészében felszámolhatják a nukleáris és a vegyi fegyverek arzenálját, továbbá csökkenthetik a NATO és a Varsói Szerződés egymással szemben álló óriási haderőinek létszámát Közép-Európában. A közelmúltban mintegy 40 ország több mint 100 fegyverzetkorlátozással foglalkozó tudósa vett részt a 39. úgynevezett Pugwash-konferencián. Nevét onnan kapta, hogy az első találkozóra 1957-ben, a kanadai Pugwashban került sor. Kiküldött munkatársunk, Mark Hopkins jelentését Gergely Valér és Seregi Ági tolmácsolja: - A fegyverzetkorlátozás változóban van. A szakértők, akik valamikor a szovjet és amerikai nukleáris rakéták, tengeralattjárók, bombázó repülőgépek, vagy a hihetlen pusztító erővel rendelkező robbanófejek számlálásának látszólag megoldhatatlan problémáival voltak elfoglalva, ma sokkal bizakodóbbak a tekintetben, hogy a két szuperhatalom mind politikai akarattal, mind pedig kellő műszaki felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy csökkentse, sőt felszámolja ezeket a fegyvereket. A stratégiai fegyverek számának korlátozására irányuló úgynevezett START-szerződéssel foglalkozó szovjet és amerikai tárgyaló felek jelentős csökkentéseket szeretnének elérni Genfben. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
- A genfi és bécsi tárgyalások - 1. folyt.
|
Ugyanakkor haladás tapasztalható a vegyi fegyverek gyártásának és felhalmozásának betiltását célzó szerződés létrehozása ügyében is. A NATO-t, illetve a Varsói Szerződést reprezentáló, mintegy két tucat ország megbízottai munkálkodnak Bécsben a hatalmas szárazföldi hadseregek, valamint a hagyományos fegyverekből álló készleteik csökkentésére irányuló bonyolult előírások kidolgozásán. Korábban pedig sikeres tárgyalások vezettek az INF-szerződéshez, melynek célja a Kelet-és Nyugat-Európába telepített középhatótávolságú nukleáris rakéták elpusztítása. A Pugwash-konferencián résztvevő szakértők egy része reményét fejezte ki, hogy a fegyverzetkorlátozással kapcsolatos bíztató erőfeszítések más területekre is kiterjedhetnek. A massachusettsi műszaki egyetemi elnöke erről így vélekedik: "Meg kell érteni, hogy földünk biztonságára nemcsak ezek a maguktól értetődő katonai fenyegetések veszélyesek, hanem az éhség, a szegénység, az elmaradottság és a környezeti pusztulás problémái is, melyek az egész világot - a Keletet és Nyugatot, Északot és Délt - egyaránt nagymértékben sujtják." Bár számos hasonló társadalmi kérdés merült fel a konferencián, a tanácskozások középpontjában elsősorban a nukleáris fegyverek számának további csökkentése állt. A Genfben folyó szovjet-amerikai stratégiai fegyverzetcsökkentési tárgyalások kapcsán egyes szakértők problémákat látnak a jelenlegi antiballisztikus, vagyis az ABM-szerződéssel kapcsolatban. Amerikai részről ugyanis egyesek úgy vélik, hogy ez a megállapodás akadályozni fogja az amerikai stratégiai védelmi kezdeményezést, az SDI-t. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
- A genfi és bécsi tárgyalások - 2. folyt.
|
Az amerikai fegyverzetkorlátozási szakértő erről a következőket mondotta: "Négy fő problémával állunk szemben. Az első - és úgy vélem - legfontosabb az, hogy mit tegyünk az ABM-szerződéssel kapcsolatban, vagy hogy korlátozzuk-e, illetve hogyan korlátozzuk az SDI-programot az Egyesült Államokban. A második kérdés a levegőből kilőhető cirkáló rakéták számlálási szabályaival kapcsolatos. Tehát az, hogy mi legyen a számlálási szabály. A harmadik kérdés a változtatható kilövőállású rakétákra vonatkozik. Engedélyezzék-e ezeket, és ha igen, mi legyen az ellenőrzés módja. A tengerről kilőhető cirkáló rakéták esetében felvetődő kérdés pedig e fegyverek korlátozása. Ezek közül mostanáig a két utóbbi - a mozgatható rakéták és a tengerről kilőhető cirkáló rakéták - ellenőrizhetősége körüli nehézségek képezték a megállapodás létrejöttének fő akadályát." Ugyanakkor nem mindenki vélekedik úgy, hogy valamennyi nukleáris rakétát fel kell számolni. Egyes vélemények szerint egy kisebb, úgynevezett elrettentő erő megelőzheti a háborút. A nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok azonban felróhatják: nekik is lehetőséget kell biztosítani, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezzenek az elrettentéshez. Joseph Rotdlatt brit professzor, a Pugwash-konferencia elnöke a bonyolult helyzet kapcsán a következő kérdést tette fel: "Egyes országok számára logikus, hogy megtartsák fegyvereiket azon az alapon, hogy ez immunitást biztosít a támadással, még a hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadással szemben is, miközben más nemzetektől megtagadják ugyanezt a biztonságot." (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
- A genfi és bécsi tárgyalások - 3. folyt.
|
A vegyi fegyverek kérdése ugyancsak fontos helyen szerepel a fegyverzetkorlátozás napirendjén, csakúgy mint a NATO és a Varsói Szerződés Közép-Európába telepített hagyományos haderőié. Mindkét kérdés felveti ugyan az ellenőrzés problémáit. A Pugwash-konferencia számos résztvevője meg volt győződve arról, hogy ezeket meg lehet oldani. +++
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|