|
|
|
|
II. világháború - lengyel szenátus
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. augusztus 30. szerda (MTI-TUD) - A lengyel alsóház után a lengyel szenátus is állásfoglalást fogadott el a II. világháború 50. évfordulója alkalmából, amely, mélyen elítélve a Molotov-Ribbentrop paktumot, úgy értékeli, hogy Lengyelország 1939-ben kétoldalú agresszió áldozata lett, mert amikor ,,drámai ellenállást tanúsított a német agresszorral szemben, Lengyelországra támadt a szovjet hadsereg,,. (A Szovjetunió szeptember 17-én a lengyel államot nem létezőnek nyilvánította és a korábbi német-szovjet megállapodásban rögzített lengyel területekre vonult be.)
A Szovjetunió részvételét a lengyel szuverenitást és szabadságot sértő megállapodásban az állásfoglalás a szovjetunióbeli sztálini rendszer sajátosságának nevezi és együttérzését fejezi ki a szovjet nép ebből eredő szenvedéseivel, amelyek csak nőttek, amikor 1941-ben a hitleri agresszió áldozata lett a Szovjetunió is. Az állásfoglalás ezután így fogalmaz: ,,A győztes hatalmak a II. világháború után Lengyelország részvétele nélkül megváltoztatták Lengyelország határait, amelyeket azonban ma, évtizedekkel később sérthetetlennek kell tartani,,. A szenátus állásfoglalása végezetül az 1939 óta eltelt öt évtizedet sommásan a ,,totalitarizmusból eredő fizikai és lelki elnyomás időszakának,, minősíti, ,,amikor a lengyel nemzetnek olyan rendszerben kellett élnie, amelyet nem maga választott és nem is fogadott el,,. +++
1989. augusztus 30., szerda 21:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|