|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. augusztus 30., szerda - A SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége további résztvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza - tolmácsolta a SZOT elnökségének állásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalás elején. A nyilatkozat rámutat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába.
A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a
szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások
nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény
arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban
rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a
tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban
kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél
számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni
álláspontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek
végső következtetésre jussanak a tárgyalásokon való résztvételüket
illetően; az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal a
közvélemény előtt is ismert módon megkérdőjelezte a harmadik
tárgyaló fél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban
háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyaló fél az
egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A
SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon
a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a
jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók
nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és
gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló
küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket
képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság
munkájában. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|