|
 |
 |
 |

Ötven éve... (2.rész)
|

Hátborzongató, kísérteties jelenet az NSZK televíziójában: a tábornoknak szinte nincs arca; csak szemei élnek. Az orr és a fül égett csonkok. A második világháborús híres hadirepülő 14 alkalommal zuhant le, utoljára a háború utolsó napjaiban. Szeptember elsején harangzúgás ébreszti majd az embereket; 5 óra 45 perckor. Ötven évvel korábban a Lengyelország elleni orvtámadás után a lakosság Hitler hangját hallhatta a rádióban:,, 5 óra 45 perc óta már visszalövünk,,. Még az időpontot illetően is hazudott, mert a támadás egy órával korábban megkezdődött. De itt Essenben - és más nyugatnémet városokban is - nemcsak most emlékeznek vissza a végzetes napra, a háborúra. Az a 27 emléktábla, amely Essenben városszerte emlékeztet a szomorú évekre, nem most került a helyére. A városi vezetők, történészek, politikai szervezetek, állampolgárok az évek során együtt gondoskodtak arról, hogy ne merülhessen feledésbe a legsötétebb korszak. Emléktábla hívja fel a figyelmet arra a helyre, ahol a nácik megkezdték a könyvégetést, arra a vasutállomásra, ahol megkezdődött a zsidó lakosság deportálása, arra az épületre, ahol a ,,kegyes halál,, aratott, elmebetegek életét oltották ki, arra a házra, ahol a barnaingesek szétverték a szakszervezeteket. És emléktábla van ott, ahol Kelet-Európából és a Szovjetunióból idehurcolt kényszermunkásokat gyilkoltak meg Gestapo- és rendőrhóhérok az utolsó napokban. Az újságokban sok visszaemlékezés olvasható, s híres írók is felelevenítik fiatalságuk idejét 1939 és 1945 között. Mindez megkapóbb, érdekesebb, mint egynémely tudományos tanulmány, mert a történésznek manapság már igencsak nehéz újat mondania. Vagy talán mégis lehet? Tényszerűen nyilván keveset. De mégis volt vitára serkentő tanulmány. Például a neves történész, Eberhard Ja:ckel tollából a Stuttgarter Zeitung hasábjain ,,Hitler háborúja vagy Németország háborúja ?,, címmel. Nagy figyelmet fordítva arra, hogy a német nép nagy része korántsem lelkesedett a háborúért, és figyelembe véve jelentős katonai tényezők háboruellenes beállítottságát, a szerző kijelenti: Néhány követőjével Hitler végső soron egyedül robbantotta ki a háborút. Ez termeszétszerűleg nem jelenti azt, hogy bárki fel akarná menteni a németeket elsődleges háborús felelősségük alól. Flesch István (Bonn),MTI-Panoráma
1989. augusztus 30., szerda 11:38
|

Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|