|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ötven éve (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bonn, 1989. augusztus 30. szerda (MTI-Panoráma) - Tizenkilenc éves voltam, s már tizennyolc hónapot leszolgáltam. Csapattestem a 9. gyalogezred volt Potsdamban. Ott szolgált Heinrich bátyám is hadnagyként - így kezdődik egy német visszaemlékezése abból az időből.
...Szeptember elsején átléptük a határt, s nem sokkal később Klownonál már harcban álltunk egy vasuti töltés mentén. Az első halottak, lengyel és nemet oldalon egyaránt. Néhány száz méterre tőlünk az elsők között esett el Heinrich bátyám. Alig volt időnk, hogy eltemessük a többi halottal, máris vonulnunk kellett tovább. Mindkét oldalon megkezdődött a szenvedés. Egy német visszaemlékezés része ez, olyan emberé, aki osztozott sok százezer honfitársa sorsában: katonaként végigharcolta Hitler háborúját. Őt is engedelmességre szorították, mert akkoriban nem volt olyan liberális alkotmány, amelynek védelmében szabadságra és ellenállásra nevelték volna az ifjúságot. Es egy olyan korszakban, amikor nehéz volt dönteni, nem rendelkeztek szinte semmi politikai áttekintéssel. Richard von Weizsa:cker szövetségi elnök szavai ezek, egy olyan németé, akinél azóta itt kevesen tartottak őszintébb önvizsgálatot. - Fél évszázaddal ezelőtt a Lengyelország ellen indított támadással Európa gyilkos háborúba sodródott. Most ellenben egymás iránti kölcsönös megértésükkel éppen lengyelek és nemetek hozhatnák közelebb Európához a szabad és békés jövőt. Bárcsak sikerülne ez közös munkával - így végződik a Jaruzelski elnökhöz küldött évfordulós üzenete. Az NSZK-ban most valóban nagyon sok a megemlékezés. ,,1939. augusztus,, címmel 12 részes dokumentumfilm eleveníti fel a sordöntő, utolsó napok történetét. Az esti tévéhiradó után az első csatornán. A másodikon szintén kétrészes dokumentumfilmet adtak ,,Háborus vetés,, címmel. Es most újra számos könyv is megjelent, adalékként ahhoz az ötvenezer könyvhöz, amely a második világháborúval foglalkozik. Vitatkoztak több ország történészei, olyan tévéműsorban, amelyben részt vettek egykori támadók és áldozatok, üldözöttek is. Szó volt a frontélményekről, - keservekről, és szó a front mögötti hétköznapokról, az éhezésről, bujkálók és bátor bujtatók halálos rettegéséről. Beszélt volt lengyel katona, szovjet tudós, német ajkú luxemburgi zsidó, ma világhírű amerikai történész professzor és egy nyugállományú Bundesluftwaffe-tábornok is. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda 11:17
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|