|
|
|
|
Egyeztető tárgyalások - Eöry-interjú
|
------------------------------------ München, 1989. augusztus 29. (SZER, Magyar híradó) - Amiben nem született megegyezés a tegnapi tárgyaláson, az az, hogy milyen szervezetek állíthatnak jelölteket a választásokon. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szerint: csak pártok. De a harmadik oldal társadalmi szervezetei is követelik maguknak a jelöltállítás jogát. Miért akarhat egy szakszervezet - pontosabban a hivatalos szakszervezet - képviselőjelöltet? Erről kérdeztem Eöry Csabát, a TDDSZ szóvivőjét. - Mi sem értjük igazán, hogy milyen logika alapján, és milyen célok érdekében akarnak képviselőt állítani a harmadik oldal társadalmi szervezetei. A mi álláspontunk, azt hiszem világos és egyértelmű: úgy gondoljuk, hogy a parlamentben politikai akaratokat kifejező politikai pártoknak kell megjelenniük, és a pártoknak viszont nem szabad a munkahelyeken szervezkedniük. Munkahelyeken szakszervezetekre van szükség, és egyéb elsősorban lokális, vagy a kifejezett politikai akaratképzéssel - és a legkülönfélébb egyesületeket, társadalmi szervezeteket lehet létrehozni. Én csak találgatni tudok. Tehát valószínűleg arról van szó, hogy ebben az elmúlt, egypártrendszerű, diktatórikus szerkezetben ezek az úgymond társadalmi szervezetek - a párt által kreált különféle fantomszervezetek - ezek lényegében személyi állományukban, bürokráciájukban, vagyonukban érzik, hogy fokozatosan kicsúszik a lábuk alól a talaj, befolyásukat elvesztik, feleslegessé válnak, és megpróbálják minden lehetséges módon - menteni ami menthető. Futnak a pénzük után. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|