|
|
|
|
Háromoldalú középszintű politikai tárgyalások (2. rész)
|
Pozsgay Imre válaszában leszögezte: a kormány megpróbálja kieszközölni, hogy bocsássák szabadon a két magyar fiatalt, de ez elsősorban nem a Minisztertanácson múlik. Orbán Viktor másrészt arról tájékoztatta az államminisztert, hogy Tirts Tamás, aki az EKA egyik szakértői csoportjában részt vesz a háromoldalú tárgyalásokon, katonai behívót kapott. Elmondta: Tirts vonulása esetén nem tudna részt venni a további munkában, másrészt ez a Fideszt is hátrányosan érintené, mert őt bízták meg a szervezet választási kampányának irányításával. Pozsgay Imre javasolta: az EKA kérje Tirts Tamás mentesítését. Hozzávetőlegesen öt órán át folyt a vita a választással és a választójoggal összefüggő kérdésekről. Eredményként könyvelhető el, hogy több pontban megállapodás született. A legfontosabb: többszöri kompromisszumkereséssel a felek megegyeztek abban, hogy a következő országgyűlési választásokon kétfordulós, vegyes (egyéni választókerületi és listás) formát alkalmaznak majd. A 350 képviselőből 150-et egyéni választókerületben, 150-et megyei (fővárosi) listán választanak majd meg, a további 50 hely sorsa pedig a töredékszavazatok (egyéni és listás) összeszámlálása után dől majd el. Érdemes megjegyezni: a délutáni induláskor az MSZMP 80-20, az Ellenzéki Kerekasztal 50-50, a harmadik oldal kétharmad-egyharmad arányban javasolta meghatározni az egyéni választókerületi és a listás szisztéma alkalmazásának arányát. Megegyeztek abban is, hogy az első fordulóban az a jelölt tekinthető győztesnek, aki a voksok legalább 50 százalékát megszerzi. Ha az első fordulóban a szavazók 50 százaléka nem vesz részt, a választás érvénytelen, a második fordulóban 25 százalékos részvétel esetén hirdethetnek eredményt. Ugyancsak megegyeztek abban, hogy egy személy egy egyéni választókörzetben, két megyei (fővárosi) listán, valamint az országos listán indulhat. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a jelöltek ajánlása ajánlószelvényen történjék. Konszenzussal egyetértettek végül azzal is, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tilos munkaidőben a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön. Nem tiltják viszont, hogy ilyen céllal az állampolgárt lakásán keressék fel. Elfogadták azt is, hogy a választások során felmerülő vitás kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság illetékes a döntéshozatalra. Az EKA erre a célra külön választási bíróság felállítását javasolta, de a vitában kompromisszumkészségét tanúsítva ettől elállt. (folyt. köv.)
1989. augusztus 25., péntek 21:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|