|
|
 |
|
 |
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968.
augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük
Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák
reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét
kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia
értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak:
1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával
tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény
fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely
elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások
elindításában.
Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott
Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és
történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21.
évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a
csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák,
lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a
rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást
szándékozik indítani.
Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés
szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak
azonnali szabadon bocsátását.
Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának
Budapest, 1989. augusztus 22.
Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri
Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán,
Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz
Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss
Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán
Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis
Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula,
Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy
Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós,
Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor,
Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál,
Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton,
Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván,
Vitézy László.
A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|