|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit, különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László. Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a középszintnél tovább. Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5, pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre. Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|