|
|
 |
|
 |
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.
Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett
sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú
tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a
másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló
lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a
háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három
fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának
kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat
megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is.
Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a
demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a
képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait.
Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további
erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának
általánosabbá tételére.
Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt
EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal
három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét
átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az
adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó
törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például
frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a
politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig
terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint
létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a
nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió,
MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi
problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott
volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az
EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza
nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak
el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|