|
|
 |
|
 |
K Ö Z L E M É N Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. július 28-ai üléséről (1. rész)
|
1989. július 29., szombat -
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. július
28-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül
részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a
megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti
Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői,
valamint a központi pártsajtó vezetői.
I.
A Központi Bizottság megemlékezett Kádár Jánosról, az MSZMP
alapító tagjáról, nyugalmazott elnökéről, aki három évtizeden át
volt a párt vezetője. A testület méltatta Kádár János kiemelkedő
személyiségét, nemzetközileg is jelentős politikai munkásságát.
Kádár János egész életében a szocializmus győzelméért, hazánk
felemelkedéséért küzdött. Soha nem tévesztette szem elől nemzetünk,
a dolgozó nép érdekeit. Napjainkban is megszívlelendők hosszú
politikai pályafutása során leszűrt tapasztalatai; elsősorban azok,
amelyek a politika kiszámíthatóságának szükségességére, a
szélsőségektől mentes, higgadt és józan mérlegelés szükségességére
figyelmeztetnek. Példát adó, hogy a közös bajainkból való kilábalás
egyedüli járható útjának a kölcsönös engedményeken alapuló
megegyezést és az együttes cselekvést tartotta.
Kádár János politikai örökségéből őrizzük és folytatjuk mindazt,
ami előremutató. Kádár János cselekedeteivel mindvégig
következetesen kiállt a szocialista Magyarország ügye mellett. Az
MSZMP tagjai, a felnőtt nemzedékek emlékeznek arra, hogy
pártvezetőként és államférfiként a megvalósítható cselekvési program
megalkotását és az emberek megnyerését tartotta a fejlődés
alapjának. Hazafiként és internacionalistaként vallotta, hogy
Magyarország jövője elválaszthatatlanul összefügg a haladó
emberiség, a szocialista közösség, Európa sorsával. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (2. rész)
|
A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik
szerte az országban megemlékeztek Kádár Jánosról, és lerótták
kegyeletüket budapesti ravatalánál és sírjánál. A részvétet és az
együttérzést, a tiszteletet és a megbecsülést több száz koszorú,
sok ezer szál virág, gyásztáviratok és levelek sokasága is kifejezte.
A temetés politikai demonstráció is volt. Arról tanúskodott, hogy
honfitársaink jelentős része a kádári örökség maradandó értékeinek
megőrzését nélkülözhetetlennek tartja a gyökeres reformokhoz, az
átfogó megújuláshoz.
A testület köszönetet mond Kádár János külföldi tisztelőinek, a
testvérpártoknak és más politikai szervezeteknek, az állam- és
kormányfőknek, politikusoknak és magánszemélyeknek; mindazoknak,
akik küldöttségeik, személyes üzeneteik és távirataik révén
osztoztak a gyászban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, a magyar
néppel.
II.
A Központi Bizottság Nyers Rezső pártelnök előterjesztésében
tájékoztatót hallgatott meg nemzetközi kapcsolataink néhány fontos
eseményéről. Jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés
tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről
készült beszámolót. Üdvözli, hogy a szövetséges szocialista országok
állást foglaltak az új gondolkodásra épülő, aktív külpolitika
folytatása mellett. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a béke
és a biztonság megőrzése, országaink nemzetközi befolyása jelentős
mértékben a szocializmus megújulásától függ. Az MSZMP szolidáris a
szocialista országokban végbemenő útkereséssel, merít
tapasztalataikból, ugyanakkor számít megértésükre, a magyarországi
reformok iránti bizalmukra.
Pártunk a kölcsönös tiszteleten és bizalmon nyugvó együttműködés
bővítésére törekszik a szocialista országokkal. A Központi Bizottság
helyesli a Varsói Szerződés politikai jellegének erősítésére,
tevékenységének korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A
szövetség léte és hatékony működése az európai béke és biztonság
fontos tényezője.
A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a Politikai
Tanácskozó Testület ülésének idején az együttműködés erősítése
jegyében magyar-szovjet és magyar-csehszlovák felső szintű
találkozókra került sor. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (3. rész)
|
Román kezdeményezésre nem hivatalos magyar-román pártvezetői
találkozót is tartottak. A Központi Bizottság helyesli, hogy az
MSZMP képviselői kifejtették álláspontunkat a két ország
kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A testület meggyőződése,
hogy a magyar-román viszony rendezése érdekében álláspontunk
határozott és nyílt képviseletére éppúgy szükség van, mint a
különbségek és a közös érdekek világos elhatárolására, a türelemre
és az együttműködési készségre.
A Központi Bizottság jóváhagyta a párt elnökének és főtitkárának
moszkvai munkalátogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy
a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja
azonosan ítéli meg a szocializmus megújulásának fő kérdéseit. A
peresztrojka eredményes folytatása, a szovjet társadalom
problémáinak megoldása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak,
hogy az SZKP érti és támogatja az MSZMP törekvéseit. A Központi
Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés keretében a
tapasztalatcsere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP
szervezetei között.
A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással,
hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szovjet
csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai
leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező
alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása.
A Központi Bizottság tájékoztatást kapott George Bushnak, az
Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról.
Megállapította, hogy a látogatás eredményei jól szolgálták
külpolitikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások
hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati
körei megismerjék a magyarországi reformfolyamatot, a modellváltás
politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt megállapodások, a
kölcsönösen kinyilvánított szándékok kedvezőbbé teszik és bővítik a
magyar-amerikai együttműködést.
III.
A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében
megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott
kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére
vonatkozó elgondolásokat. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:46
|
Vissza »
|
|
KB-közlemény (4. rész)
|
A testület - számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a
munka jelentős időigényével - a kongresszus megnyitásának időpontját
október 6-ára módosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a
politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát,
szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket.
Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje,
ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt
érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a takarékos
megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű
nyilvánossága mellett.
A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként
és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden
küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek
állítására.
A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi
Bizottság helyett Országos Elnökséget válasszanak az országos
pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az Országos Elnökség a párt
elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból,
az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből, s további 7-10 tagból
álljon. Az Országos Választmányt - amelynek tagjai a pártszervezetek
által közvetlenül választott személyek lennének - célszerű a
kongresszus után, az új Szervezeti Szabályzat előírásainak
megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a
kongresszus válassza meg az Országos Egyeztető Bizottság elnökét,
valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait.
A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az
Alapszervezeti Tájékoztatóban közzéteszi.
IV.
A Központi Bizottság Berecz János előterjesztését megvitatva
állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való
viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a
vallásszabadságról szóló törvény elveire. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (5. rész)
|
Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a
vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltétele annak, hogy erősödjék
a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami
elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi
eszményeink megvalósításához.
A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai
pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és
egyházpolitikáját is át kell alakítani. A világnézeti különbségek
nem akadályozhatják a haladó erők összefogását. Az MSZMP közvetlen
kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a
vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet
közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet
képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot
tagjai körében is tiszteletben tartja.
A Központi Bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozza.
V.
A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-ei időközi
országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait.
Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobban fel kell készülnie a
választási küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új
követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokig az
érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék az
MSZMP jelöltjeit és programjukat.
VI.
A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ára a
nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben
jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a
szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a
függetlenségért folytatott küzdelem örökségét. A testület részletes
javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek
tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és
hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé
terjeszteni. (folyt. köv.)
1989. július 29., szombat 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KB-közlemény (6. rész)
|
VII.
A Központi Bizottság
- felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai
bizottságának elnöki tisztéből;
- kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai
bizottságának elnökévé;
- kinevezte Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának
vezetőjévé. (MTI)
1989. július 29., szombat 15:51
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|