|
|
 |
|
 |
Október 23-ika ünnepléséről
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen
hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely
szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az
ellenzéknek.
A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös
ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé
nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes
politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk
idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták
Szövetségének tagja.
- A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem
egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a
folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet
politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a
legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé
groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a
folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet.
Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a
forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy
november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a
koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a
gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom
leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni
akarnak 30-ikán, ami rendben is van.
Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október
25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé
kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament
előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében,
az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|