|
|
 |
|
 |
- A Mindszenty-per - 2. folyt.
|
Az elvek szintjén állva nem tudott megalkudni és meghajolni
senki és semmi előtt, s ez olyan korban, döntő években, mint az
1945-öt követő időszak, eleve meghatározta a marxista államvezetés
céljainak értékelését. Világosan látta benne, amit nyíltan ki is
mondott, hogy a Rákosi rendszere nemcsak az egyház meggyöngítésére,
hanem annak végső felszámolására tör.
Mindszenty hercegprímásnak ezt a látását a későbbi fejlemények
világosan igazolták is. Hatalmas mértékben nőtt a vallástól, az
egyházaktól elidegenítettek száma, a magyar nép lelki és erkölcsi
züllésbe süllyesztését eredményező kormánypolitika vészes gyümölcse.
A hercegprímás teológiai képzettségét és műveltségét felvető
kérdésre válaszolva Cserháti püspök azt emelte ki, hogy Mindszenty
József jó hitoktató és igehirdető hírében állt, a II. vatikáni
zsinatot azonban a maga mélységében nem tudta megfelelően értékelni.
Interjúja végén Cserháti József pécsi püspök megállapítja, hogy
a hercegprímás rehabilitálása már megindult ügynek tekinthető, a
nevezetes koncepciós per felülvizsgálatának megkezdésével. A
hercegprímás, bármit is fogtak reá - mondotta a püspök - úgy áll
előttünk, mint az örök emberi értékeket tisztelő ember és a
magyarság megmentéséért a végsőkig elmenő hazafi. Magyar akart
lenni, a magyarságért sokat tett és szenvedett. Úgy áll előttünk és
a világ előtt, hogy mint ember tiszta és fenséges magasságban
tündöklik.
A Mindszenty rehabilitáció kapcsán természetesen sorra kell
kerülnie az ártatlanul bebörtönzött és meghurcolt, hallgatásra ítélt
egyházi vezetők és papok ügyének is, hogy az ország a maga
teljességében láthassa az egyházak életének céltudatos kíméletlen
szűkítését, az államhatalom minden eszközével és magából az
egyházból kiválasztott és beszervezett gyászpapokkal és laikusokkal,
akikből a protestáns egyházak esetében többen a legmagasabb egyházi
tisztségek betöltésével üldözték az anyaszentegyházat. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|