|
|
|
|
Bush Európában - siker és remények (1.rész)
|
Washington, 1989. június 2. (MTI-Panoráma) - George Bush eheti európai útja kétségkívül elnöksége kiemelkedő - és egyúttal első - igazi sikerét hozta.
Ronald Reagan egykori szürke helyettese nem osztja elődjének szilárd konzervativizmusát,és alapjában más egyéniség: a rutinos szinész, de felületes politikus Reagan elsőrangúan ,,adta el,, tanácsadóinak döntéseit. A sok külpolitikai tapasztalattal is rendelkező, belpolitikailag tapasztalt taktikus Bush saját véleményét kívánja érvényre juttatni - ám egyúttal a kompromisszumok embere. Szándékai, egyénisége januári hivaatalba lépésétől eddig a hétig súlyosbodó gondokat okozott az elnöknek: nemcsak a törvényhozásban többségben lévő ellenzék, a demokraták, s velük a sajtó nagy része, hanem sok párthíve és európai szövetségesei is azzal vádolták: feleslegesen húzza el a kül- és a katonapolitika felülvizsgálatát, az óvatosság, amellyel halogatják a választ az Európában oly népszerű szovjet javaslatokra, indokolatlan és káros, hisz Gorbacsov népszerűbb Nyugat-Európában, mint Bush. Bush a jelek szerint végül napok alatt felülvizsgálta a meddőnek bizonyult taktikát és offenzívába lendült. Tanulságos módon végül külügyminisztere, Baker közvetített Bonn és London között a rakétavitában,amely azzal fenyegetett, hogy az ünneplés helyett az ellentétek jellemzik majd a NATO 40. évfordulójának ünnepségeit. A vitát a szőnyeg alá söpörték, egyúttal Bush olyan nagyszabású javaslatokat terjesztett elő az európai hagyományos haderőcsökkentésre, ezen belül amerikai csapatok kivonására, amelyeket az NSZK és a többi szövetséges régen sürgetett és lelkesen üdvözölt. Ilyen előzmények után mondotta el az amerikai elnök szerdai mainzi beszédét, amelyben minden korábbinál nyomatékosabban síkraszállt a kelet-európai országok önrendelkezéséért, demokratizálásáért, a szabad választásokért, a politikai pluralizmusért. A beszéd, amelyben az amerikai elnök a Berlini Fal lebontását, a német egységet sürgette, természetesen különösen jó visszhangra talált az NSZK-ban, ahol a legtöbb az ellenérzés és ellenállás az eddigi amerikai politikával szemben. (folyt.)
1989. június 2., péntek 10:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|