|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre, tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjőn munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre bízta. A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszűntetését. Hozzátette, hogy a volt munkásőrők ugyanakkor részt vállalhatnának a hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a munkásőrség egy adott történelmi korszakban, 1957-ben jött létre, azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres testületre a visszarendeződés hívei sz ámíthatnak. A Harmadik Oldal a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA javaslatát, s később visszatérnek rá. A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára - ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni - összehívják a plenáris ülést. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 20:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|