|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Reformkörök válaszúton
|
![](../img/spacer.gif)
Az MSZMP reformkörei szeptemberben országos tanácskozást tartanak. Ennek előkészítését szolgálja az a pénteki budapesti tanácskozás, amelyen a vidéki reformkörök képviselői is részt vesznek. Ebből az alkalomból célszerűnek tűnik néhány, sokunkat foglalkoztató kérdés nyilvános felvetése. Több reformkört zavarba hoztak az MSZMP KB június 23-24-i ülésén született személyi döntések. Nem véletlen, hogy az ülésen elfogadott állásfoglalásról a reformkörök nemigen nyilatkoztak, pedig az jelentős reformirányú fordulatot tartalmaz, még ha kompromisszumok árán is. Nyilván további közös vitatást igényel, hogy mit értünk modellváltáson, melyek azok a szocialista értékek, melyeket továbbra is vállalni akarunk, sőt arról is nyíltan kellene eszmét cserélni, hogy mennyiben tekinthető a sztálini és a posztsztálini modell létező szocializmusnak? Az elmúlt egy hónap alatt az élet számos kérdést megválaszolt, másokat továbbra is nyitva hagyott. Úgy látom Nyers Rezső pártunknak nem formális elnöke, hanem valóban a párt első emberévé vált, akinek hitelességét kevesen kérdőjelezik meg. Több évtizedes kitartása a reformok ügye mellett alkalmassá tete arra, hogy több százezer kommunista összefogását - ha nem is monolit egységét - elősegítse. Meggyőződésem, hamis illúziót kerget, aki az egyformán gondolkodásban látja pártunk választási esélyeinek kulcsát. A hangsúlyt az önállóan gondolkodó egyének és irányzatok összefogására kellene fektetnünk. Az összefogás céljának pedig nemzetünk mielőbbi felemelkedésének szolgálatát tekintem, amihez csupán eszköz és nem cél a választási siker. Az MSZMP reform szárnya (amelynek csupán részei a reformkörök, még ha a legszervezettebbek is) jelentős sikereket tudhat magáénak. Legjelentősebbek talán az igazi platformszabadság kivívása, a pártkongresszus idei összehívása, a reformerők túlsúlyra juttatása a legfelsőbb vezetésben, és a helyi pártszervekben, a reformszárny álláspontjának megjelenése különféle kérdésekben a párt "hivatalos" álláspontjaként. (folyt.)
1989. július 26., szerda 14:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|