|
|
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (1. rész)
|
1989. július 18., kedd - Október 23-át méltó módon, közösen, a nemzeti kiegyezés jegyében ünnepeljük meg - hangzik az MSZMP budapesti bizottságának álláspontja, s egyben kezdeményezése. A testület legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén szerepelt egyebek mellett az esztendő második felében esedékes politikai évfordulók ünneplésének megvitatása, állást foglalt október 23-val kapcsolatosan. A részletekről Fabriczki András, az MSZMP budapesti pártbizottság titkára tájékoztatta Markó Gabriellát, az MTI munkatársát.
Elmondta: az MSZMP budapesti bizottsága megítélése szerint az 1956-os népfelkelés kezdőnapját, október 23-át egy demokratikus, nemzeti népmozgalom jellemezte. A résztvevők - döntő többségben - a szocializmus megújításáért, a sztálini modell ellen, a demokratikus viszonyokért, a nemzeti sajátosságok érvényesítésért léptek fel. Olyan célokért, amelyeket az MSZMP mai megújuló politkája is sajátjának tekint. Ebben az értelemben e nap szellemiségét elődnek tekintik, s az elmúlt 40 év reformkezdeményezései között tartják számon. Mindezek alapján az MSZMP budapesti bizottsága arra törekszik, hogy október 23-ról való fővárosi megemlékezések konkrét eseményei, elemei, tartalma és formája mindazon erők együttműködésének, gondolkozásának eredményeként formálódjanak, amelyek e nap szellemiségével azonosulnak. Beleértik a mostani ellenzéki szervezetek közül mindazokat, akik a nemzet iránt érzett felelősségtől áthatva készek e nemes cél érdekében az együttműködésre. E tárgykörben konkrét megbeszéléseket kezdeményeznek, elsősorban a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal - hangoztatta Fabriczki András. A megemlékezés kiinduló alapjaként az MSZMP budapesti végrehajtó bizottsága mindazon szervezetek - köztük pártszervezetek - kezdeményezéseit támogatja, amelyek javasolják: a fővárosban közterület elnevezésével is tisztelegjenek Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke emléke előtt. Fabriczki András megemlítette: konkrét javaslat eddig az MSZMP V. kerületi bizottságától érkezett. Eszerint indítványozzák: az az eddig névtelen tér, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, viselje ezentúl Nagy Imre nevét. Ezt a javaslatot az MSZMP budapesti bizottsága támogatja, teszi ezt annak tudatában, hogy a korábbi években az ellenzéki alternatív szervezetek részéről is volt ilyen kérés. A titkár hangsúlyozta: e kérdésben végülis a Fővárosi Tanács dönt. (folyt. köv.)
1989. július 17., hétfő 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|