|
|
|
|
Október 23-ika Bizottság alakult
|
-------------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, A világ minden tájáról) - Több magyarországi párt és szervezet képviselői Október 23-ika Bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy az 1956-os forradalom kezdetének napját nyilvánítsák pirosbetűs nemzeti ünneppé. Adásunk előtt telefonon beszéltem Bereczky Vilmossal, a bizottság szóvivőjével. Mindenekelőtt az Október 23-ika Bizottság közleményét olvasta fel: "- A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Recski Szövetség képviselőiből Október 23-ika Bizottság alakult, az 1956 október 23-ikán kezdődött forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és megünneplésének megszervezéséért. A bizottság javaslatot intézett a magyar Országgyűléshez, hogy a most szeptemberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá az évfordulót. A bizottság egyben csatlakozásra szólít fel minden olyan pártot, szervezetet és mozgalmat, amely egyetért céljaival, és az 1956 november 4-iki fegyveres beavatkozás és az azt követő megtorlás elítésével. Csatlakozási cím: Október 23-ika Bizottság (Bereczky Vilmos leveleivel) 1024 Budapest, II. Forint utca 12. III. emelet 3." - Bereczky Vilmos szóvivő olvasta fel az Október 23-ika Bizottság közleményét. Megítélése szerint milyen esélyei vannak arra, hogy nemzeti ünneppé nyilvánítsák az októberi forradalom évfordulóját? (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika Bizottság - 1. folyt.
|
- A bizottság - mint a közleményből kiderült - a parlamenthez is egy levelet intézett, melyben kéri azt, hogy a népfelség ünnepévé nyilvánítsák október 23-ikát. Én bízom benne, hogy a parlament és a magyar jelenlegi vezetés tisztában van azzal, hogy ezzel az intézkedéssel egy közhangulatnak tesz eleget, egy országos vágyat elégít ki. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy a parlament - ha másként nem, szótöbbséggel - az ünnep mellett fog szavazni. - Ezt a közleményt már eljuttatták a parlamentbe, ugye? - Ezt levélben kapta meg Szűrös Mátyás, és ő fogja a parlament következő ülésén ezt felolvasni, előterjeszteni. - Az Október 23-ika Bizottság tehát kizárólag ezzel a céllal alakult, hogy október 23-ikát nemzeti ünneppé nyilvánítsák. - Igen, és az ünnepség megszervezésére is vállalkozik. A bizottság a politikai foglyok országos szervezetének kezdeményezésére augusztus 23-ikán ült össze először a Jurta Színházban. Ezután - ma egy hete - újból összeültek a megjelentek, és akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák ezt a bizottságot. Alapfeltétel az, hogy minden párt és szervezet a saját pártjának teljeskörű felhatalmazású megbízólevelét kellett felmutassa. Tehát úgy az MDF-ből, vagy bármelyik pártból, aki megjelent, az a saját pártjának teljhatalmú megbízottja a bizottságon belül. Amit még szeretnék hozzátenni: hogy nagyon szép és felemelő ünnepségeket szeretnénk rendezni, közösen minden társadalmi szervezettel és független szervezettel aki elvállalja, és velünk együtt hajlandó ennek a szervezésében részt venni. A szervezés elején vagyunk még, és ezért várunk mindenkit, aki csatlakozni kíván. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.30-09.18) - A paktum
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető bizottságának ülésén Kósáné Kovács Magda nyilatkozatot olvasott fel. Ennek lényege az volt, hogy a SZOT elnöksége a tárgyaló küldöttségek részvételét felfüggeszti. Ezt követően sor került a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazásának végleges visszavonására. Ezzel a SZOT a tárgyalásokon való részvételét befejezte. Somogyvári István bejelenti: az MSZMP szükségesnek tartja, - hogy még ebben az évben, de mindenképpen az országgyűlési választások előtt - a köztársasági elnöki funkció létrehozását. Antall József szerint az államfői, illetve köztársasági elnöki intézmény bevezetését az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak megfelelően kell eszközölni."
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"Magamban levontam az egész ügy tanulságát: még egyszer olyan eseménysort nem indítok el, aminek nem látom a végét... átléptem azt a küszöböt, amit egy pártsemleges újságíró nem léphetett volna át.... a változás hamarosan teljesen új pályára állított."
SZER-hallgató telefonja:
"(ZENEÉRTŐ) "Jó estét kívánok! A legutóbbi Zene - Szó adásában Hajnal László Gábor foglalkozott a halálbüntetés kérdésével eltörölni vagy megtartani Magyarországon? Azt állította, hogy ő nem foglal ebben állást, holott van határozott álláspontja Azt hiszem, aki végighallgatta eszmefuttatásait, az könnyen rájöhetett, hogy ő a halálbüntetés pártolója, de ez mellékes. Csak hát nem szeretem az ilyen átlátszó trükköket. Na most, egy kitétele volt, ami miatt,.ami ellen tiltakoznom kell. Éspedig az, hogy úgynevezett humanisták azzal érvelnek a halálbüntetés ellen...hát bocsánatot kérek, én nem tartom magamat úgynevezett humanistának, hanem valódi humanistának, s én határozottan a halálbüntetés ellen vagyok, mert az én nevemben az állam ne gyilkoljon, ne öljön meg senkit."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|