|
|
|
|
Szovjet közép-ázsiai kommunista vezetés
|
---------------------------------------
London, 1990. október 31. (BBC, Panoráma) - E héten Türkméniában a kommunista párt vezetőjét választották meg a köztársaság végrehajtó hatalommal rendelkező elnökének. Hírmagyarázónk most ezt a fejleményt helyezi szélesebb összefüggésbe. Úgy tűnik, a közép-ázsiai köztársaságokban a kommunista elit átállt a nemzeti mozgalmakhoz és ezen az áron továbbra is hatalmon marad.
- Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja feladta alkotmányos hatalmi monopóliumát, Pandóra-szelencéjét nyitotta ki, amelyből különféle nacionalista mozgalmak ömlöttek az országra. Eddig a 15 tagköztársaság közül már 14 szuverénné nyilvánította magát.
Európában és a Kaukázuson túl az elszakadás hívei kerültek hatalomra. Közép-Ázsiában azonban - tehát a kazák, üzbég, türkmén és kirgíz köztársaságokban - erős államfők kezébe került a hatalom, akik mögött a régi pártnomenklatúra tartja magát a helyi nacionalista mozgalmakkal szemben.
Miután a lakosság nagy többsége mohamedán, bizonyos vallásos jellege van a nacionalizmusnak is. Az is érthető, hogy az őslakosság oroszellenes, hiszen a bevándorolt oroszok kezében van a hatalom. A helybéliek nehezményezik, hogy gyapotot kell termelniük élelmiszer helyett.
Sok összetűzés támadt az egyes nemzetiségek között is, például kirgízek és üzbégek között, vagy üzbég nacionalisták és egy helybeli török kisebbség között. Meglehetősen jellemző az egész terület viszonyaira az üzbég népfront programja, amely az üzbég nyelv és írás hivatalos bevezetését, az életszínvonal emelését, a gyapottermelés korlátozását és a környezetvédelem erősítését követeli. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szovjet közép-ázsiai kommunista vezetés - 1. folyt.
|
A hatalmon lévő üzbég kommunisták beleegyeztek a nacionalisták követeléseibe, de ugyanakkor megfélemlítéssel és elnyomó rendszabályokkal próbálják elnémítani ellenfeleiket. Moszkva a kormány segítségére sietett, amennyiben leszállította a gyapottermelés kvótáját és felemelte a gyapot árát. Ugyanakkor reakciós, mert primitívnek bélyegzi a nacionalista mozgalmat.
Igazában a nacionalisták közül csak egy párt követel Tadzsikisztánban mohamedán államot és az sem akarja bevezetni a szigorú mohamedán vallási törvényeket. Amellett a nacionalizmus fontosabb tényező, mint a vallás. Bár egyre több mecset nyílik meg, az emberek nem tudják hová vezet a mohamedán lelkesedés útja és ezért viszolyognak tőle.
Sokan a nacionalizmusnak engedményeket tevő kommunista pártot tartják a kisebbik rossznak. Helytelenítik a még mindig tekintélyuralmú kommunista pártpolitikát, de egyben meg akarják tartani a társadalmi és gazdasági viszonyok folyamatosságát. Legalábbis ez a pillanatnyi helyzet. Nem lehet azonban kizárni annak a lehetőségét, hogy a távolabbi jövőben az iszlám zászlaja alatt egyesül majd a nép Moszkva elleni harcában. +++
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|