Rendszerváltás és az MTI

	Tömeges menekülés Albániából?
----------------------------- London, 1990. október 30. (BBC, Panoráma) - Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának belgrádi irodája tegnap adatokat tett közzé a Jugoszláviába érkezett albán menekültek számáról. Ezek szerint szeptemberben és októberben nyolcszor annyian menekültek át Albániából Jugoszláviába, mint ahányan tavaly egész évben. Pártos Gábortól, a BBC hírmagyarázójától kérdezem: vajon mi válthatta ki ezt a tömeges menekülést éppen azután, hogy az albán hatóságok idén enyhítettek a korábbi szigorú utazási korlátozásokon? - Egyrészt az, hogy ugyan valóban mostmár lehetséges albánok számára is külföldre utazniuk - a kormány csak májusban döntötte el, hogy albánok útlevelet is kaphatnak -, de nagyon lassan folyik az útlevelek kiosztása, különösen Tiranán kívül. Másrészt pedig: az albánoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük valutát venni, úgyhogy legjobb esetben külföldi rokonaiktól kapnak valutát, s csak akkor tudnak utazni. Tehát továbbra is rendkívül nehéz az albánok többsége számára külföldre eljutni. A további ok, hogy ennyire megnőtt a menekültek száma érdekes módon annak tudható be, hogy az a fajta terror, ami ezelőtt folyt már két viszonylatban is, egyrészt úgy, hogy a menekülteket, ha őket a határon elcsipték, valószínűleg lelőtték volna a határők. (folyt.) 1990. október 30., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Albán menekültek - 1. folyt.
Most viszont az utóbbi hónapokban azáltal, hogy Albánia nemzetközileg kezd olyan benyomásokat kelteni, hogy már nem a legkeményebb marxista-leninista vonalat folytatja, ezáltal úgy néz ki, hogy a menekülteket gyakran átengedik. Volt már arra példa, hogy továbbra is lőnek rájuk, talán, hogy példát statuáljanak, de nagyon soknak sikerül átmenekülnie. A másik pedig az, hogy az otthon maradt rokonok ellen, akiket eddig vagy börtönbe, vagy internáló táborba zártak be, a jelek szerint már nincsenek megtorló intézkedések. - Vajon az albánok nagy számú beáramlása éppen Jugoszláviába - s itt kifejezetten a koszovói albánok és a szerbek már évek óta parázsló ellentétére gondolok - nem járul-e hozzá az amúgyis meglévő etnikai feszültségekhez? - Ennek ügynek talán két oldala van. Egyrészt a szerbek úgy Koszovóban, mint egész Szerbiában valóban oly módon tekintik ezt az ügyet, hogy az amúgyis nagyon magas albán népszaporulat Koszovón belül nemcsak egyszerűen albán többséget, hanem egy egészen döntő albán többséget hoz létre. Ugyanakkora határon át Jugoszláviába menekülő albánok a nagy többsége nem Jugoszláviában akar maradni. Sőt, az ő kívánalmuk az lenne, hogy Észak-Amerikába, vagy Nyugat-Európába, vagy más területekre, ahol már vannak albán menekültek, illetve albán emigránsok, ott telepedjenek le. Úgyhogy nagy részüknek egy ideig menekülttáborban kell maradniuk Belgrád közelében, de a többségük utána tovább megy, máshol próbál új életet kezdeni. (folyt.) 1990. október 30., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Albán menekültek - 2. folyt.
- Milyen belpolitikai hatása lehet véleményed szerint annak, hogy a múlt hét végén Párizsban kért menedéket az egyik legismertebb, óvatos rendszerbírálóként ismert albán író Ismail Kadaré? - Ennek szerintem már most is rendkívül fontos hatása van, Kadarét úgy elképzelni talán, mintha most Petőfi Sándort, Illyés Gyulát, Csoóri Sándort egybegyúrnánk, tehát úgy értem, hogy nemcsak hogy a jelenlegi legismertebb, legjobb albán író, de talán - s nem is csak talán - egész albán irodalomtörténelmében a legismertebb, leginkább tisztelt író. Ő valóban eddig is óvatosan bírálta a rendszert, de belülről kommunista párttag volt, sőt az ottani népfrontnak megfelelő szervezet elnökhelyettese. S hogy ő most gyakorlatilag disszidált, ennek szerintem komoly fejleményei lesznek: a rendszert arra ösztökélheti, hogy gyorsítsák fel a reformfolyamatokat, amiket Kadaré is sürgetett, hogy nagyon-nagyon lassan megy az egész demokratizálás. Másrészt viszont az a veszély is előjöhet, hogy a keményvonalas vezetők most úgy mutogatnak majd Ramiz Alia elnökre, aki maga is egy pragmatikus refomer. Azaz hogy lám-lám idejutunk, hogyha a reformokat támogatjuk. Ha egy ilyen reformer albán viszonylatban, mint Kadaré, otthagyja az országot, akkor bizony félni kell attól, hogy mi lesz, ha nem maradunk meg a régi ideológiai irányzat mellett. Úgyhogy az egész ügy egy rendkívül szövevényes folyamatot hozhat létre, de azt hiszem, hogy mivel az albánoknak a nagy többsége Kadaret tisztelte, istenítette, szerintem ez tovább fogja erősíteni azt az erjedési folyamatot, ami már egy jó éve folyik Albániában. +++ 1990. október 30., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »