Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 30.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye

"Mi, a Keleti pályaudvar dolgozói a társadalom széles nyilvánosságához fordulunk segítségért. Az utóbbi hónapokban tarthatatlanná vált a helyzet a tárolt szerelvényekben, utasterekben, a pénztárak és várótermek környékén. Egyre nagyobb számban jelentek meg különbző nemzetiségű hajléktalanok, akik egyre agresszívabban viselkednek a munkájukat végző vasutas dolgozókkal szemben. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

A Volkswagen Kelet-Európában

"A Volkswagen Művek kiterjeszti birodalmát Kelet-Európára: 4,2 milliárd márkáért megveszi a Trabant gyárat. Ez a megállapodás az eddigi legnagyobb befektetés a keletnémet vállalatok privatizációjában. A szerződés értelmében a keletnémet Zwickau közelében a VW egy évi 250 ezer gépkocsi előállítására alkalmas gyárat épít a cég legkapósabb modelljének, a Golfnak a gyártására. A Volkswagen Művek ezenkívül a chemnitzi teherautógyárba 400 ezer márkát fektetnek be, ahol majd évi 240 ezer VW-motort gyártanak. Az egész befektetés a várakozások szerint mintegy 8 ezer új gyári munkát teremt és mintegy 65 ezer más állást a kereskedelmi hálózatban. A Volkswagen cég reméli, hogy a keletnémet gazdaság talpraállítására meghirdetett program keretében a kormány a teljes befektetés egyharmad részének erejéig szubvencionálja a vállalkozást. Az ADAC Autóklub statisztikája szerint 350-en vettek Porsche sportkocsit. A lista élén azonban a Volkswagen áll, utána jön az Audi, az Opel, míg a negyedik hely a Ford gépkocsié."

Tömeges menekülés Albániából?


-----------------------------


London, 1990. október 30. (BBC, Panoráma) - Az ENSZ menekültügyi
főbiztosságának belgrádi irodája tegnap adatokat tett közzé a
Jugoszláviába érkezett albán menekültek számáról. Ezek szerint
szeptemberben és októberben nyolcszor annyian menekültek át
Albániából Jugoszláviába, mint ahányan tavaly egész évben.

    Pártos Gábortól, a BBC hírmagyarázójától kérdezem: vajon mi
válthatta ki ezt a tömeges menekülést éppen azután, hogy az albán
hatóságok idén enyhítettek a korábbi szigorú utazási korlátozásokon?

    - Egyrészt az, hogy ugyan valóban mostmár lehetséges albánok
számára is külföldre utazniuk - a kormány csak májusban döntötte el,
hogy albánok útlevelet is kaphatnak -, de nagyon lassan folyik az
útlevelek kiosztása, különösen Tiranán kívül. Másrészt pedig: az
albánoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük valutát venni, úgyhogy
legjobb esetben külföldi rokonaiktól kapnak valutát, s csak akkor
tudnak utazni. Tehát továbbra is rendkívül nehéz az albánok többsége
számára külföldre eljutni.

    A további ok, hogy ennyire megnőtt a menekültek száma érdekes
módon annak tudható be, hogy az a fajta terror, ami ezelőtt folyt
már két viszonylatban is, egyrészt úgy, hogy a menekülteket, ha őket
a határon elcsipték, valószínűleg lelőtték volna a határők. (folyt.)



1990. október 30., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Albán menekültek - 1. folyt.


Most viszont az utóbbi hónapokban azáltal, hogy Albánia
nemzetközileg kezd olyan benyomásokat kelteni, hogy már nem a
legkeményebb marxista-leninista vonalat folytatja, ezáltal úgy néz
ki, hogy a menekülteket gyakran átengedik. Volt már arra példa, hogy
továbbra is lőnek rájuk, talán, hogy példát statuáljanak, de nagyon
soknak sikerül átmenekülnie. A másik pedig az, hogy az otthon maradt
rokonok ellen, akiket eddig vagy börtönbe, vagy internáló táborba
zártak be, a jelek szerint már nincsenek megtorló intézkedések.

    - Vajon az albánok nagy számú beáramlása éppen Jugoszláviába - s
itt kifejezetten a koszovói albánok és a szerbek már évek óta
parázsló ellentétére gondolok - nem járul-e hozzá az amúgyis meglévő
etnikai feszültségekhez?

    - Ennek ügynek talán két oldala van. Egyrészt a szerbek úgy
Koszovóban, mint egész Szerbiában valóban oly módon tekintik ezt az
ügyet, hogy az amúgyis nagyon magas albán népszaporulat Koszovón
belül nemcsak egyszerűen albán többséget, hanem egy egészen döntő
albán többséget hoz létre. Ugyanakkora határon át Jugoszláviába
menekülő albánok a nagy többsége nem Jugoszláviában akar maradni.
Sőt, az ő kívánalmuk az lenne, hogy Észak-Amerikába, vagy
Nyugat-Európába, vagy más területekre, ahol már vannak albán
menekültek, illetve albán emigránsok, ott telepedjenek le. Úgyhogy
nagy részüknek egy ideig menekülttáborban kell maradniuk Belgrád
közelében, de a többségük utána tovább megy, máshol próbál új életet
kezdeni. (folyt.)



1990. október 30., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Albán menekültek - 2. folyt.


- Milyen belpolitikai hatása lehet véleményed szerint annak,
hogy a múlt hét végén Párizsban kért menedéket az egyik
legismertebb, óvatos rendszerbírálóként ismert albán író Ismail
Kadaré?

    - Ennek szerintem már most is rendkívül fontos hatása van,
Kadarét úgy elképzelni talán, mintha most Petőfi Sándort, Illyés
Gyulát, Csoóri Sándort egybegyúrnánk, tehát úgy értem, hogy nemcsak
hogy a jelenlegi legismertebb, legjobb albán író, de talán - s nem
is csak talán - egész albán irodalomtörténelmében a legismertebb,
leginkább tisztelt író. Ő valóban eddig is óvatosan bírálta a
rendszert, de belülről kommunista párttag volt, sőt az ottani
népfrontnak megfelelő szervezet elnökhelyettese. S hogy ő most
gyakorlatilag disszidált, ennek szerintem komoly fejleményei
lesznek: a rendszert arra ösztökélheti, hogy gyorsítsák fel a
reformfolyamatokat, amiket Kadaré is sürgetett, hogy nagyon-nagyon
lassan megy az egész demokratizálás.

    Másrészt viszont az a veszély is előjöhet, hogy a keményvonalas
vezetők most úgy mutogatnak majd Ramiz Alia elnökre, aki maga is egy
pragmatikus refomer. Azaz hogy lám-lám idejutunk, hogyha a
reformokat támogatjuk. Ha egy ilyen reformer albán viszonylatban,
mint Kadaré, otthagyja az országot, akkor bizony félni kell attól,
hogy mi lesz, ha nem maradunk meg a régi ideológiai irányzat
mellett. Úgyhogy az egész ügy egy rendkívül szövevényes folyamatot
hozhat létre, de azt hiszem, hogy mivel az albánoknak a nagy
többsége Kadaret tisztelte, istenítette, szerintem ez tovább fogja
erősíteni azt az erjedési folyamatot, ami már egy jó éve folyik
Albániában. +++



1990. október 30., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD