 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye
"Mi, a Keleti pályaudvar dolgozói a
társadalom széles nyilvánosságához fordulunk segítségért. Az utóbbi
hónapokban tarthatatlanná vált a helyzet a tárolt szerelvényekben,
utasterekben, a pénztárak és várótermek környékén. Egyre nagyobb
számban jelentek meg különbző nemzetiségű hajléktalanok, akik egyre
agresszívabban viselkednek a munkájukat végző vasutas dolgozókkal
szemben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Volkswagen Kelet-Európában
"A
Volkswagen Művek kiterjeszti birodalmát Kelet-Európára: 4,2 milliárd
márkáért megveszi a Trabant gyárat. Ez a megállapodás az eddigi
legnagyobb befektetés a keletnémet vállalatok privatizációjában.
A szerződés értelmében a keletnémet Zwickau közelében a VW egy
évi 250 ezer gépkocsi előállítására alkalmas gyárat épít a cég
legkapósabb modelljének, a Golfnak a gyártására.
A Volkswagen Művek ezenkívül a chemnitzi teherautógyárba 400
ezer márkát fektetnek be, ahol majd évi 240 ezer VW-motort
gyártanak. Az egész befektetés a várakozások szerint mintegy 8 ezer
új gyári munkát teremt és mintegy 65 ezer más állást a kereskedelmi
hálózatban.
A Volkswagen cég reméli, hogy a keletnémet gazdaság
talpraállítására meghirdetett program keretében a kormány a teljes
befektetés egyharmad részének erejéig szubvencionálja a
vállalkozást.
Az ADAC Autóklub statisztikája szerint 350-en vettek Porsche
sportkocsit. A lista élén azonban a Volkswagen áll, utána jön az
Audi, az Opel, míg a negyedik hely a Ford gépkocsié."
|
|
|
|
|
|
 |
A Szovjetunióba exportáló magyar vállalatok féltik a pénzüket
|
1990. október 29., hétfő - A magyar vállalatok az év
hátralévő hónapjaira összesen több mint félmilliárd rubel értékű
termék exportjára rendelkeznek szerződéssel. Az exportőrök úgy
látják, hogy a promt inkasszó megszüntetésével - ez a Szovjetunió
egyoldalú intézkedésének következménye - az exportbevétel most
veszélyben forog. Néhány vállalat attól is tart, hogy a szovjet
partnerek - amennyiben ebben az évben nem tudnak fizetési
kötelezettségeiknek eleget tenni - egész egyszerűen felmondják a már
megkötött szerződéseket, nem tartanak igényt a magyar termékekre.
Márpedig ez nagyon sok vállalatot súlyosan érint, hiszen gépek,
berendezések, fogyasztási cikkek, élelmiszerek exportja forog
kockán.
A Tannimpex például a szerződések értelmében még az idén 30
millió rubel értékű bőrdíszmű árut és cipőt kell hogy szállítson a
Szovjetunióba. Partnerükkel, a Raznoexporttal már felvették a
telexkapcsolatot, de tartanak attól, hogy a szovjet külkereskedelmi
vállalat esetleg nem is tud az intézkedésről. Számukra mindenesetre
fontos a szovjet piac, hiszen már a jövő évi tárgyalásokat is
megkezdték, termékeikre igény van, sőt az ártárgyalásokat is
kitűzték már. Ha azonban nem lesz biztonságos fizetési konstrukció,
ez katasztrofálisan érintheti nemcsak a külkereskedelmi vállalatot,
hanem azokat a magyar termelőket is, amelyeknek áruit exportálják.
A BHG Híradástechnikai Vállalat szerződésben rögzített, de még
le nem szállított exportjának értéke erre az évre 8 millió rubel.
Mivel a vállalatnak a Szovjetunióban kereskedelmi kirendeltsége
működik, így közvetlenül tárgyalhatnak a vásárlókkal. Bíznak abban,
hogy sikerül megegyezni a szovjet partnerekkel a fizetés módjában, s
így időben pénzükhöz jutnak.
A magyar-szovjet külkereskedelmi kapcsolatoknak a promt
inkasszós elszámolási rendszer megszűnésén kívül is számos más
neuralgikus pontja van. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok
Minisztériumának főosztályvezetője, Tímár László jelenleg is tárgyal
Moszkvában, s a téma: a szovjet szállítási lemaradások lehetséges
pótlása. Abban próbálnak megegyezésre jutni, hogy a Szovjetunió
kísérelje meg a szállítási lemaradásokat pótolni energiából, fából,
gyapotból, sőt olajból is. Igaz ugyan, hogy az olajszállítások csak
a korábbi államközi szerződésekhez képest csökkentek, jelenleg
annyit szállít a Szovjetunió, amennyit - a szerződött mennyiségnél
természetesen kevesebbet - legutóbb megígért. (MTI)
1990. október 30., kedd 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|