 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye
"Mi, a Keleti pályaudvar dolgozói a
társadalom széles nyilvánosságához fordulunk segítségért. Az utóbbi
hónapokban tarthatatlanná vált a helyzet a tárolt szerelvényekben,
utasterekben, a pénztárak és várótermek környékén. Egyre nagyobb
számban jelentek meg különbző nemzetiségű hajléktalanok, akik egyre
agresszívabban viselkednek a munkájukat végző vasutas dolgozókkal
szemben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
A Volkswagen Kelet-Európában
"A
Volkswagen Művek kiterjeszti birodalmát Kelet-Európára: 4,2 milliárd
márkáért megveszi a Trabant gyárat. Ez a megállapodás az eddigi
legnagyobb befektetés a keletnémet vállalatok privatizációjában.
A szerződés értelmében a keletnémet Zwickau közelében a VW egy
évi 250 ezer gépkocsi előállítására alkalmas gyárat épít a cég
legkapósabb modelljének, a Golfnak a gyártására.
A Volkswagen Művek ezenkívül a chemnitzi teherautógyárba 400
ezer márkát fektetnek be, ahol majd évi 240 ezer VW-motort
gyártanak. Az egész befektetés a várakozások szerint mintegy 8 ezer
új gyári munkát teremt és mintegy 65 ezer más állást a kereskedelmi
hálózatban.
A Volkswagen cég reméli, hogy a keletnémet gazdaság
talpraállítására meghirdetett program keretében a kormány a teljes
befektetés egyharmad részének erejéig szubvencionálja a
vállalkozást.
Az ADAC Autóklub statisztikája szerint 350-en vettek Porsche
sportkocsit. A lista élén azonban a Volkswagen áll, utána jön az
Audi, az Opel, míg a negyedik hely a Ford gépkocsié."
|
|
|
|
|
|
 |
Forduljon-e Szabad György az Alkotmánybírósághoz? - Napirend
előtti vita
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésén, napirend
előtt folytatódott az előző napon lezárt vita a hét vége
eseményeiről - pontosabban annak lehetséges jogkövetkezményeiről.
Szabad György házelnök ugyanis hétfőn bejelentette, hogy elnöki
jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni annak
tisztázására: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos
határai.
Erre a bejelentésre reflektált Fodor István, a független
képviselők nevében hangsúlyozva: azért választotta a napirend előtti
felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem
adott szót. Fodor István mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet,
hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként,
országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. A formai
kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások
befejeztével a kormány magától értetődőnek tartotta, s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett: nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a
megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra
ajánlotta, hogy a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes
magatartást tanúsítson a Parlament. Arra kérte Szabad Györgyöt:
mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét.
Szabad György válaszként kijelentette: az Országgyűlésnél vagy
valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni, hogy
forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az
Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló
törvényt. Lépése mögött azonban semmiféle, a retorzióra lehetőséget
adó szándék nincs.
Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a
polgári engedetlenség önmagában jogszerűtlen, eleve törvénysértő.
Ezt az emberek lelkiismeretükre hivatkozva tudatosan hajtják végre,
s ezért vállalják a következményeket. Ezért - hangoztatta - a
polgári engedetlenség nem jogértelmezési kérdés. Így talán nem lenne
szerencsés, ha valamennyi állampolgár szabad döntésére vonatkozó
morális kérdésekben az Alkotmánybíróság hoz jogértelmező
határozatot.
További kisebb szóváltások után - Horn Gyula (MSZP) javaslatára
- az Országgyűlés folytatta hétfőn félbeszakadt vitáját a
társadalombiztosításhoz kapcsolódó törvényjavaslatokról. (MTI)
1990. október 30., kedd 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|