|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az 56-os Szövetség kiáltványa
"Nagyvilág polgárai és kormányai, most hozzátok kiáltunk
Mi,
56-osok úgy érezzük, hogy a vérrel kiharcolt demokratikus
vívmányaink és nemzetünk léte végveszélybe került. Éppen ezért most
megismételjük az 56-os mártír Nagy Imre miniszterelnök hajdani
segélykiáltását: segítsetek, segítsetek, segítsetek..."
SZER, Magyar híradó:
Érdemes lett volna odafigyelni Göncz Árpádra
"valószínűleg sok
mindent megtakarított volna magának az ország, ha nemcsak a lakosság
többsége fogadja meg Gönz Árpád államelnök pénteki javaslatát, hogy
őrizze meg türelmét, tartózkodjék a provokációtól, hanem az
Érdekegyeztetető Tanács tagjai is, hogy az egyik fél függessze fel
az áremelést, a másik pedig a blokádot a tárgyalások befejezéséig.
Természetesen nem szeretnék elébevágni a vitának, hogy joga
volt-e egyáltalán az elnöknek javaslata megtételére vagy nem, de azt
hiszem, hogy az események azt igazolják: forintban is, erkölcsiekben
is kisebb lett volna az áldozat, ha megfogadják tanácsát, még akkor
is, ha nem biztosak abban, hogy jogában volt adni.
Erre az államelnökre mindig érdemes odafigyelni. "
|
|
|
|
|
|
|
Emlékünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál (1. rész)
|
1990. június 17., vasárnap - Nagy Imre mártírhalálának 32.
évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget
rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával
megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő,
az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket,
köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az
Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy
megyei és kaposvári képviselőit.
Beszédében utalt rá, hogy Nagy Imre valós és követendő öröksége az a szellemiség, amelynek jegyében Magyarországon és Kelet-Közép-Európa országaiban az egész világ figyelmétől kísért politikai fordulat az utóbbi egy év alatt végbement. A Nyugat szimpátiáját és segítőkészségét csak úgy tudjuk megőrizni - szögezte le Király Béla -, ha a rendszerváltás és demokratizálódás folyamatában továbbra sem térünk le a Nagy Imre által kijelölt útról. Kritikával illette azokat a politikai erőket, amelyek manapság az 1946-1990 közötti jogfolytonosságból kihagyják 1956-ot és történelmünkből ki akarják rekeszteni a forradom hőseit, köztük Nagy Imrét is.
Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta bevezetőjében. Egy szenvedésekkel, igazságtalansággal, emberi és nemzeti megaláztatásokkal teli világban a munkásmozgalom keskeny ösvényén indult el, de rá kellett döbbenie, hogy ezt az utat a diktatúra a maga hatalmának kiépítésére használta fel. Nagy biztonsággal ismerte föl azt a történelmi pillanatot, amikor a viszonylagos igazságok helyett a teljes igazság, a valódi demokrácia, az ország önrendelkezése reális lehetőséggé vált. Első 1953-as fellépését még visszaszoríthatták a diktatúra erői, de 1956-ban, amikor a nép az ő személyében találta meg szabadságtörekvéseinek vezető egyéniségét, Nagy Imre minden felelősséget és kockázatot vállalva a nemzet élére állt. Bár a forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak átmenetinek bizonyult - szögezte le Szabad György, majd a jelenlévők tapsától kísérve kijelentette, hogy ma, Nagy Imre és mártírtársai nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. (folyt.köv.)
1990. június 17., vasárnap 16:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|